Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Varga J. János: Az 1683-1687-es katonai sikerek politikai következményei

múlva megnyitotta kapuit Friedrich Veterani tábornok előtt, majd 27-én Teleki Mihály és Lotharingiai Károly aláírta Balázsfalvári az Erdély katonai megszállását jelentő szerződést. A herceg ugyan ígéretet tett a fejedelemség függetlenségének tiszteletben tartására, elismerte Apafinak az önálló kormányzáshoz való jogát is, sőt katonai segítséget ígért török támadás esetén, de ennek fejében 12 helységet kellett a császári katonaságnak téli szálláshelyül kijelölni, s 700 000 forint hadiadót megfizetni. Október 30-án Szehent is megszállták, egyszerűen kiutasítva onnan a fejedelmet, aki családjával együtt Fogaras várába húzódott.

9 Pozsonyban ekkor már dolgozott az országgyűlés. Feltűnő, hogy erre éppen most került sor. /. Lipót uralkodásának kezdete, vagyis 1657 óta mindössze három ízben hívta össze a rendeket, ami jól megfelelt a magyar alkotmány korlátozására, annak esetleg teljes megszüntetésére irányuló belpolitikai koncepciójának.

10 Gondoljunk csak a Wesselényi-mozgalom felszámolása (1671) után kialakult helyzetre, amikor a bécsi udvar átmenetileg ugyan, de abszolutista kormányzati módszereket vezetett be: félretette a nádori intézményt és a Magyar Kamarát, az ország kormányzását egy testületre, a guberniumra bízta, kíméletlen protestánsüldözésbe kezdett, az országgyűlés jóváhagyása nélkül súlyos adót vetett ki az országban állomásozó császári katonaság eltartására, és elrendelte a magyar végvári őrség létszámának csökkentését. 1687 őszén azonban más volt a helyzet. Az országgyűlést most jelentős katonai sikerek - és tegyük hozzá: Caraffa puhító eszközeinek alkalmazása után szólította egybe az uralkodó. Nem véletlen az időpont, és jól átgondolt a cél: a Habsburg-ház Kelet-Közép-Európában kivívott katonai fölénye most érlelte meg politikai következményeit. Mit jelentett a Habsburg katonai fölény? Távlatilag azt, hogy a török katonai vezetés a nagyharsányi csata után elveszítette annak lehetőségét, hogy még egyszer kísérletet tegyen Buda visszafoglalására. A törökök veresége azonban ennél többet is jelentett: a birodalom belső válságának erősödését. A nagyharsányi csatát követő napokban Lotharingiai Károly herceg Dünnewald tábornokot 10 000 katonával a Szerémség elfoglalására küldte. Az oszmánokat annyira megriasztotta az újabb vereség, hogy a várak őrsége pánikszerűen menekült: egymás után adták át a császáriak kezére Eszéket, Vuëint, Válpót, Erdődöt, Válkóvárt, Újlakot, Péterváradot, Karlócát, Pozsegát és a Száván túli Dubicát. Szlavónia lakossága október végén letette a hűségesküt l. Lipótnak. Miközben elestek a szerémségi várak, a nagyharsányi csatában vesztes Szülejmán nagyvezír a birodalom fővárosa felé menekült föllázadt katonái elől.

11 Hogy mi történt, arról pontosan tájékoztat az 1687 őszén a konstantinápolyi francia konzulátusról Párizsba küldött két levél. Az első a török legfelső vezetés teljes cseréjéről számolt be: „A [nagyharsányi] csatavesztés és Szülejmán nagyvezír Eszékre történt visszavonulása után a török sereg fellázadt. Arra kényszerítették a nagyvezírt, hogy a birodalom pecsétjé-