Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

A konferencia köszöntői - A Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja elnökének köszöntője és megnyitója (DR. T. MÉREY KLÁRA)

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT DÉL-DUNÁNTÚLI CSOPORTJA ELNÖKÉNEK KÖSZÖNTŐJE ÉS MEGNYITÓJA Tisztelt Ünnepi Ülés! Néhány évtizede, amikor a Dunántúli Tudományos Intézet három történésze a szigetvári vár elestére emlékező tudományos ülésszakot szervezte, az egyik jugoszláv történészbarátunk azt mondta: „milyen furcsa nép a magyar! Mindig azokra a csatákra emlékezik, azokat ünnepli, amelyeket elvesztett." Többször gondoltam erre a megjegyzésre, s most igaz örömmel tölt el az, hogy egy olyan ünnepi megemlékezés szakmai megnyitóját mondhatom, amely kedvező fordulatot hozott népünk történelmében. Mohácsnál 1526 augusztusában elveszett a középkori Magyarország, s földje, népe kiszolgáltatottá vált. A nagyharsányi csatában viszont, 1687 augusztusában - a hódítókra mért döntő csapással - ez a terület, s megmaradt népe lehetőséget kapott arra, hogy a másfél százada elvesztett földjén a régi életet folytathassa tovább, s ne kelljen „gyaur"-ként, megvetettként élnie mindennapjait. Ezen a két napon tudományos ülésszakunkkal erre a 300 év előtti augusztusi napra emlékezünk úgy, ahogyan arra a tudományt művelő és kedvelő, annak tanulságaira építeni akaró embernek emlékeznie kell: az akkori élet és történéseinek ismertetésével és megismerésével, az igazság kutatásával és a feltárt valóság bemutatásával, s nem utolsó sorban az akkori események ismertetése nyomán levonható következtetések tanulságainak megszívlelésével, a kegyeletes emlékezésen túl saját életünkbe építve bele a múltnak e „tanulság-kockáit". Az ülésszak programja nagyon sokoldalú. Az eltelt évszázadok során sokan és sok nézőpontból, a gazdaság, a társadalom, a politikai élet oldaláról, és sok nemzet szemszögéből vizsgálták a török hódító hatalom elleni háború céljait, eseményeit, azok menetét. E nézetek sokszínűsége, sokfélesége között keresi az eligazodást, az igazság útját e korszak egyik legavatottabb szakértője az első előadásban. A felszabadító háborúk során e vidék, e táj népének békés életlehetőségeit megteremtő nagyharsányi csatával négy előadás is foglalkozik: az egyik a helytörténész szemével, a másik kettő a török és egyéb források elemzésével, a negyedik az új kutatások fényében kívánja bemutatni, megvilágítani azt.