Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

hagyja a legközelebbi magyarországi hadjáraton, a bajor választófejedelemnek pedig egy önálló részhadsereget állítanak össze. így Miksa Emánuel parancsnoksága alá 1686-ban 21 850 főt rendeltek, köztük 8350 császári, 8000 bajor, 4700 szász és 800 magyar katonát/''

0

' Savoyai Jenő herceget,

Vl aki közben táborszernagyi rangot ért el, dragonyosaival együtt a bajor választófejedelemnek rendelték alá. Helyetteseiként megbízták a bádeni Ludwig Wilhelm őrgrófot és gróf Leslie-t/

1

'* Miksa Emánuel egyrészt örült, hogy önálló, jelentős parancsnokságot kapott, másrészt elégedetlen volt, mivel eredetieg az egész császári sereget szerette volna parancsnokolni. A császári diplomácia sokat fáradozott, hogy káros féltékenységét megakadályozza és a két hadvezér között egyességet hozzon létre és tartson meg.

4f> Miksa Emánuel részseregével a székesfehérvári erődöt akarta meghódítani. Lotharingiai Károly terve Buda vára elfoglalása volt/'

7 De ehhez a rendelkezésre álló erők nem voltak elegendőek. Szüksége lett volna azokra a fegyveres erőkre is, amelyek Miksa Emánuel parancsnoksága alatt álltak. Mivel Buda elfoglalása mind stratégiai, mind politikai okokból elsőbbséget élvezett, a közös haditanács /. Lipót javaslatára elhatározta közös erőkkel a budai vár ostromát. Miksa Emánuel nehéz szívvel rendelte alá magát újból a lotharingiai hercegnek. Hogy a látszatot fenntartsa, keresztülvitte, hogy a két sereg külön útvonalon vonuljon Budára és a várerődöt különböző helyeken támadják meg. Csapatrészlege kizárólag az ő parancsnoksága alá tartozott. Június 17-én a bajor dragonyosok elfoglalták Pest városát; június 24-e éjszakáján a bajor támadószárnynak sikerült a futóárok megnyitása a várerőd ellen/'

8 Ugyanazon a napon a lotharingiai herceg csapatai elfoglalták az alsó várost. Miksa Emánuel mindig sezmélyesen is a futóárkokban tartózkodott, hogy a katonákat és a műszaki alakulatokat serkentse és a munkákat koordinálja. „Elhatározta, vagy győz, vagy meghal", tudósította a császári ezredes, gróf Vecchi; „szavakkal nem lehet kifejezni a kitartást, igyekezetet, erőfeszítést, amelyet magára vállalt"/'

9 Az újbóli támadások se a bajor választófejedelem, se a lotharingiai herceg részéről nem hozták a várt eredményt. Amikor a támadók a budai központi lőporraktárt felrobbantották, maguk is annyira meglepődtek, hogy a kedvező pillanatot nem tudták kihasználni. A megadásra való felhívást az oszmán parancsnok elutasította. Az újbóli támadások július 27-én és augusztus 3-án meghiúsultak. A következő napokban közeledő nagyvezír felmentő seregével több harci érintkezésre került sor, de nyílt ütközetre nem. Augusztus 21-én a nagyvezír serege visszahúzódott, nyolc nappal később újra megjelent a bajor vonalak előtt, majd súlyos veszteségek után ismét meghátrált. Augusztus 22-én a harmadik bajor támadást a palotára, a várerőd legerősebb részére, ellenben az oszmán védők elhárították. Végül is 1686. szeptember 2-án a három oldalról megindított főroham eredményre vezetett. A lotharingiai herceg részéről a császáriak, a brandenburgiak,