Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

az indoklással, hogy az iszlám fenyegetésnek a kereszténység ellen véget kell vetni. így nemcsak a bajor választófejedelem személyesen, hanem a bajorok országa is hozzájárult Magyarország visszafoglalásához. A háborús színhelyekről szóló híreket mindenütt mohó kíváncsisággal fogadták. Röpcédulákon terjesztették, szóban és képben a legújabb eseményeket, és a templomok, kolostorok szószékeiről nagy buzgósággal hívtak fel imára és áldozatkészségre. Az ellenfél szörnyűségeiről részletesen beszámoltak, egyúttal bámulatos dolgokat meséltek a magyar területek lakóiról, életmódjáról, szokásaikról, énekeiről és ruhaviseletéről, de a magas oszmán méltóságok gazdagságáról is. Félelem és csodálat, rettegés és borzalom, bizakodás a győzelemben és az oszmánok előrenyomulása foglalkoztatta az összes rendeket/'

0 A nemesi családok saját dicsőségükhöz sorolták, ha fiaik egyike Magyarországon harcolt és a választófejedelmek vagy a császári tábornokok oldalán kitűnt. Egy kereszteshadjárat hangulatáról beszélni még túlzás lenne, de erős érzések mindenképpen voltak, úgyhogy a jelentős veszteségek ellenére évenként indultak bajor haderők Magyarországra. Miksa Emánuel volt a kezdeményező, de az az ember is, aki politikai számításból meg tudott akadályozni egy további bajor kezdeményezést. Ez az abszolutista fejedelem helyzetével indokolható, amelynek kormánypolitikája a kortársak számára nem mindig volt érthető. Néhány héttel esküvője után, amely 1685. június 15-én zajlott szokásos pompával, de a török háborúk miatt „túlzott költségek" nélkül, újra Magyarországra sietett. Odaérkeztek egymás után a bajor haderők: öt-öt gyalogsági és lovasezred, egy gránátos század és a választófejedelem testőrgárdája. Gróf Serényi vezetésével június elején Pozsonynál'*

1 gyülekeztek és onnan Neuhäusel felé vonultak, ahogy Miksa Emánuel átvette a parancsnokságot. Neuháusel ostroma nagyon nehéznek bizonyult. Miksa Emánuel, Lotharingiai Károly és a császári tábornoki kar közösen elhatározta az ostrom folytatásának engedélyezését gróf Äneas Caprara vezetésével 21 000 katonával, köztük 2100 bajor; a sereg fő része pedig Esztergom felmentésére indult, amelyet szeraszkir Ibrahim Sejtan ostromolt. A felmentő csatában Miksa Emánuel a balszárnyat parancsnokolta. Három nappal később elesett Neuhäusel erődje. Három bajor ezred vett részt a Kassa elleni támadásban gróf Caprara parancsnoksága alatt, amelyet október 21-én elfoglaltak. Miksa Emánuel a kapuciner páter Marco d'

Aviano rábeszélésére már szeptember elején visszatért nejéhez. Október 9-én a házaspár ünnepélyesen bevonult a bajor fő- és székvárosba, Münchenbe. Közben egy újabb konfliktusgóc keletkezett. 1685. május 26-án meghalt II. Károly, a fiatalabb pfalzi uralkodóág utolsó sarja. A pfalzi választófejedelemség a legközelebbi férfi rokonhoz, Philipp Wilhelm von Píalz-Neuburg herceghez, í. Lipót császár szövetségeséhez került. XIV. Lajos francia király nem ismerte el az örökösödési rendet és sógornője, Liselotte von Pfalz, az orleansi herceg felesége nevében igényt jelentett be a pfalzi szabad birtokra.