Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)
Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)
A spanyol örökségnek most ténylegesen három várományosa volt: először I. Lipót császár, mint egy spanyol infánsnő fia; másodszor XIV. Lajos, aki ugyancsak egy spanyol infánsnő fia és a spanyol infánsnő, Mária Tereza férje. Mária Tereza ugyan házasságkötésekor lemondott örökségéről, de a megállapodott hozományt nem fizették ki XÍV. Lajosnak, és a spanyol Cortez nem ismerte el az örökségről való lemondást. így XIV. Lajos magát utódai nevében Spanyolország jogos utódjának tekintette, ha II. Károly gyermektelenül halna meg. A két európai nagyhatalomhoz, az osztrák és a Bourbon uralkodóházakhoz most egy harmadik várományos, Miksa Emánuel is csatlakozott felesége és jövőbeni utódai nevében akkor is, ha jogi helyzete kérdéses volt. Magyarországi ténykedése emelte presztízsét. Önálló parancsnokságra, pontosabban főparancsnokságra törekedett, hogy az egész világnak megmutassa katonai képességeit. Mert a spanyol és melléktartományai örökösének, illetve a spanyol melléktartományok egy része örökösének bizonyítania kellett, hogy adott esetben abban a helyzetben van, hogy ezt az örökséget meg tudja védeni. Mint a császár szövetségese, Miksa Emánuel így végül is európai és dinasztikus politikát is folytatott, ha Magyarországon harcolt. A spanyol örökség, ha erről egyáltalán szó lehet, a távoli messzeségben feküdt; az aktuális helyzet Magyarországon volt. VI. Miksa Emánuel további tevékenysége A császárnak az volt az érdeke, hogy az oszmánokat olyan messze vessék vissza, ahogy csak lehetséges, hogy abban az esetben, ha egy napon harcra kerülne sor a spanyol örökségért, nem támadnák hátba, a magyar királyság az oszmánoktól való előnyomulástól biztosítva volt. Egyszerre hatottak egyrészt a jogi dimenziók (a magyar trónra való igény az 1526-os események óta), a politikai dimenziók (Magyarország visszahódítása, illetve egy kedvező kiindulási helyzet a spanyol örökségért való harcban) és a vallási dimenziók (a nyugati kereszténység védelme és az iszlám visszaszorítása). Ehhez szükség volt különböző birodalmi rendek, így Bajorország segítségére is. Ahogy Miksa Emánuel a dinasztikus érdekek és törekvések tekintetében Spanyolország példáján európai dimenziókban gondolkodott, úgy tett Magyarország tekintetében is. Magától értetődő volt számára, hogy Magyarország Európához és nem az oszmán birodalomhoz tartozik. Ezért segített személyesen is Magyarország visszahódításában. Minden évben bajor katonák vonultak Magyarországra. A hadjáratok a bajor pénzügyeket terhelték. 38 Az államkincstár, melyet Ferdinánd Mariától örökölt, hamarosan felhasználódott. Miksa Emánuel kölcsönöket vett fel és az alattvalókra, kolostorokra is külön adót vetett ki 39 azzal
