Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

tervezett házassága a Sachsen-Eisenachból való evangélikus Eleonóra Erdmuter hercegnővel meghiúsult, mivel a szülők nem egyeztek bele a München által követelt vallásváltoztatásba.

34 így Miksa Emánuel egyelőre nőtlen maradt. Elkötelezettsége a császár, a magyar és cseh király oldalán 1683. óta megteremtette számára a császári udvarhoz való kapcsolat lehetőségét. Bécsnek mind politikai, mind katonai okokból fontos volt, hogy a bajor választófejedelmet magához kösse, hogy megakadályozza Bajorország visszatérését egy franciabarát politikához, mely kárt okozott volna a Habsburg-háznak. Ügy vélték, ha a bajor választófejedelem kívánságait visszautasítják, akkor Franciaország karjaiba hajtják. A császár nehéz helyzetben volt. Végül is nem maradt más lehetőség, mint udvara és saját érdekeinek legmesszemenőbb megőrzésével a bajor választófejedelemnek engedni. 1683 tavaszán, első bécsi tartózkodásakor megismerkedett Lipót császár legidősebb leányával, Mária Antonia Teréziával. A császár első, Margarita Terézia spanyol infánsnővel kötött házasságából származott. Margarita Terézia, I. Lipóttal kötött házasságakor nem jött létre öröklésről lemondó szerződés. A gyermektelen IL Károly spanyol király elhalálozása esetén a világot átfogó spanyol birodalom teljes jogú örököse volt. Halála után ezek a jogok leányára, Mária Antóniára mentek át. Aki őt (Mária Antóniát) feleségül venné, a nej és utódai nevében igényt tarthatna a spanyol világbirodalomra, akár az egészre, akár bizonyos tekintetben annak egy részére. Ezen házasság által saját urlkodóháza számára a jövő nagy perspektívái nyíltak meg.

35 Hogy a bajor választófejedelmet végleg elválasszák Franciaországtól, a császári udvar nem akarta kereken megtagadni Miksa Emánuel kívánságát, a Mária Antóniával való frigyet, de szerette volna ezen házasság következményeit megelőzni úgy, hogy kérte Miksa Emánueltől és Mária Antóniától az örökségről való lemondást. Lipót császár, aki valójában nehéz szívvel közeledett a házassági tervhez, mivel a jövőben az uralkodóház számára hátrányos következményektől tartott, végleges hozzájárulását egy mindkét részre kötelező örökségről való lemondástól tette függővé. Minden időre meg akarta akadályozni Bajorország esetleges öröklési igényét Spanyolországra. Miksa Emánuel önmaga ebben az időben még nem gondolt arra, hogy Mária Antóniával tervezett házassága alapján az egész spanyol világbirodalomra igényt tartson, de arra bizonyára gondolt, hogy abban az esetben, ha II. Károly spanyol király utód nélkül halna meg, esetleg egy részt kap a jövőbeni spanyol örökségből. Ezért felszólította Münchenben tanácsadóit, foglaljanak állást terveivel kapcsolatban. A titkos tanácsosok

36 szerencsét kívántak, hogy Mária Antonia császárlánnyal szándékozik házasságot kötni. Az örökösödési reményektől azonban óvták, mivel Bajorországot politikai és háborús bonyodalmaktól féltették. A francia király nem fogja megengedni, hogy Miksa Emánuel például a spanyol Németalföldet birtokba vegye. Az a betörés kapuja lehet Franciaország felé. Versailles ott csak egy Franciaország iránt