Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)
Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)
forgácsolásától félt. A bajor választófejedelem békeidőben 250 000 aranyforint, vagy háborús időben 450 000 aranyforint ellenében kötelezte magát 8000 katona felállítására. Egyidejűleg a császári és bajor diplomaták már a birodalmi rendekkel is tárgyaltak arról, hogy a védelemre felkészüljenek. A nymwegeni (Nimwegen) béke (1678/79) megkötése után a bajor sereg létszámát csökkentették. 16 A Béccsel való tárgyalás idején és a növekvő török veszélyre való tekintettel a bajor választófejedelem már 1682 elején megkezdte a gyalogsági és lovassági katonák újratoborzását. 17 Október 11-26-ig egy új sereg gyülekezett (8400 gyalogos, 2400 lovas, valamint tüzérség) a Freimann és Schwabing helységek közti szabad ég alatt, közvetlen München kapui előtt, hogy a választófejedelem vezetésével a különböző fegyvernemek együttműködését gyakorolják. Amikor az oszmánok 1683 nyarán Bécset veszélyeztették, Miksa Emánuel egy szerződéskiegészítést kötött /. Lipót császárral. 18 Már 1683 tavaszán személyesen Bécsbe jött és május 6-án egy, a császári sereg Kittsee közelében tartott hadgyakorlatán vett részt. Lipót császár remélte - ahogy bizalmasának, Marco d' Aviano kapucianus páternek írta - a bajor választófejedelem sokat fog tenni a közjó érdekében. „Még valamelyest fiatal, de korához képest igen értelmes és hiszem, idővel Németország első fejedelmei közé fog tartozni. Minden elképzelhető szeretetre méltóságot nyújtok neki, mivel nekem ez fontosnak látszik." 19 Miksa Emánuel ugyanúgy gondolkodott, mint Lipót császár és annak sógora, V. Károly, lotharingiai herceg, az oszmánok Felső-Magyarországon egy várháborút fognak kezdeni. Előrenyomulásuk Bécs felé minden tervet megváltoztatott. Miksa Emánuel az oszmán birodalom expanziós törekvéseiből könnyen arra következtetett, hogy a „törökök", ahogy akkor a birodalomban ezt a sok népből álló államot szokták nevezni, a császári főváros és székváros eleste után aligha maradnak az osztrák földön, hanem a legközelebbi szomszédokat, pl. Bajorországot is fenyegetni fogják. Az értelem parancsa és a keresztény felelősség parancsa volt a szorongatott szomszédoknak időben a segítségére sietni, semmint tétlenül nézni, hogyan gyengül tovább a császár pozíciója Magyarországon és az osztrák tartományokban. Miksa Emánuel előtt világos volt, hogy az oszmánoktól még nem uralt magyarországi területek, valamint Bécs elvesztése saját országának, Európának, végül a~z egész kereszténységnek tetemes kárt okozna. „Csak saját érdekeim voltak, amelyek a császár iránt elköteleztek, mivel Bécs elvesztésétől vagy megvédésétől országom jóléte függött." Ezekkel a szavakkal védte meg Miksa Emánuel Louis Hector Marguis de Villars, a későbbi években francia külön megbízottal szemben 1683. január 26-án kötött szövetségét a császárral, valamint az azt követő kötelezettségvállalását a császár iránt Bécsben és Magyarországon. 20 Miksa Emánuel vágyott arra is, hogy háborús dicsőséget szerezzen magának.
