Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

Teljesen más jellem volt, mint édesapja, Ferdinánd Maria. Míg az apa in­kább visszahúzódó, magába forduló fejedelem volt, addig Miksa Emánuel Savoyából származó édesanyjának olasz temperamentumát örökölte. Nagy­apja IV. Henrik francia király volt. Nagyot tenni - ez volt Miksa Emánuel törekvése. Ez először 1683 késő nyarán, Bécs 21 oszmánoktól való felszabadításakor volt lehetséges, ö volt az első német birodalmi fejedelem, aki személyesen sietett a császár segítségére, amikor az oszmánok Bécset körülzárták és ostro­molták. 7500 gyalogost, 3000 lovast, 800 fő segéderőt adott a felmentő sereg­nek, tehát összesen 11 300 embert. 22 A parancskiadást a saját, valamint a hozzá beosztott katonák számára ma­gának tartotta fenn. A bajor csapatok eredetileg a baloldali szárnyat, aztán a felmentő sereg közepét erősítették, mely 1683. szeptember 12-én a lengyel király és Lotharingiai Károly segítségével Bécset felszabadította. 23 Jóllehet, Maximilian Philipp óvta unokaöccsét, Miksa Emánuelt attól, hogy személyesen vegyen részt a csatában, mivel a bajor Wittelsbach uralkodóház csak kevés személyből állt, de Miksa Emánuel itt és a következőkben is az első vonalban küzdött fáradságot és veszélyt nem ismerve. Nagy kisugárzó ereje lehetett, mivel mindig sikerült neki a kilátástalan helyzetekben is a ka­tonákat támadásra serkenteni. A győzelem után néhány nap múlva egy sereg­szemlén Miksa Emánuel felvonultatta csapatait a császár előtt, és emlékezte­tett a kardra, melyet egykor /. Lipót ajándékozott neki Altöttingben. „A csá­szár védelmére" használta és a jövőben is a Felség és a kereszténység ellen­ségei ellen fogja használni minden időben. 24 IV. Miksa Emánuel hadjáratai Magyarországon Nem támogatta minden birodalmi rend í. Lipót császárt a bécsi felszaba­dító csatában. A német választófejedelmek közül csak Miksa Emánuel Bajor­országból és III. Johann Georg Szászországból volt személyesen jelen. A brandenburgi Frigyes Vilmos Franciaországgal volt szövetségben, így a rajnai választófejedelmek Franciaország támadásától tartottak, amennyiben túl szo­rosan csatlakoznak a császárhoz. Bécs sikeres felmentésével III. Johann Georg szász választófejedelem szö­vetségének célját megvalósítva látta. Csapataival visszatért hazájába. Miksa Emánuel ellenben késznek mutatkozott, jóllehet ezt eredetileg nem tervezték előre, csapatait az oszmánok elleni hadjáratokban a császár rendelkezésére bocsátani. A bécsi felmentő csata után, valamint betegségek következtében a bajor gyalogságnak már csak 3800 katonája volt bevetésre alkalmas. 25 Ezek

Next

/
Thumbnails
Contents