Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Rázsó Gyula: Budától-Belgrádig. Badeni Lajos két háborús esztendeje

ben azokhoz a bátor lovasparancsnokokhoz tartozott, akik lendületes támadásukkal eldöntötték a csata sorsát. A győzelem után újból erőt vett hősünkön rossz természete, megsértődött, mivel szlavóniai tervét nem valósíthatta meg, helyette Dünnewaldot küldte portyázni a Lotharingiai, s jó barátjával - és későbbi ellenfelével - ClaudeLouis-Hector de Villars márkival együtt, engedély nélkül Bécsbe távozott. Az is bántotta büszkeségét, hogy a Herceg nem fogadta meg tanácsát, s nem Várad elfoglalására, hanem Erdélybe vezette hadait. (N. B. Ezúttal teljesen egyet kell értenünk a Lotharingiai döntésével.) 1688-ban jelentősen megrendült a Badeni pozíciója a császár udvarában: Marco d'

Aviano eltávolíttatta a haditanács éléről Badeni Hermannt, s így Lajos őrgróf támogató nélkül maradt. Kardjával sok becsületet, nyelvével sok ellenséget szerzett magának, s kétséges volt, meg tud-e birkózni új erőre kapó ellenlábasaival az udvari intrikákban járatlan, nyers katona? A harcok azonban ebben az évben is folytatódtak, szükség volt Lajos bátorságára és tapasztalatára, s így tovább szolgálhatott a császár seregében. A hadi és politikai helyzet ellenben kedvezően alakult a keresztények számára.- Eger, majd 1688 májusában Székesfehérvár őrsége is feladta a gondjaira bízott erősséget, Erdély pedig - látszatfüggetlenségét megőrizve - csatlakozott a törökellenes szövetséghez. Az oszmán birodalomban is nagy változások történtek : lemondatták a tehetetlen IV. Mohamed szultánt, a felháborodott katonák pedig felkoncolták a jobb sorsra érdemes Szülejmán nagyvezírt. Ezek után nem is lehetett más az újabb hadjárat célja, mint Belgrád megvétele. Ezúttal új vezér vezette a keresztény hadakat: a megbetegedett Lotharingiai herceg helyett Lajos pártfogóját, a bajor választót nevezte ki Lipót császár e fontos posztra. A kommandóváltás kedvezett a Badeninak: a Haditanács fontos és önálló feladattal bízta meg: mintegy 10 000 főnyi hadtestével benne ötezernyi, csak az irreguláris harchoz értő horváttal, keljen át a Dráván, tisztítsa meg a térséget az ellenségtől, majd átkelve a Száván, Bosznia felől biztosítsa a Belgrádot ostromló főerőket. Badeni Lajos hadteste augusztus 8-án, Sziszekről indult veszélyes vállalkozására. A terv nem volt tökéletes, mivel Sziszek túlságosan messze feküdt a hadműveletek színhelyétől, s Lajos aggódott is, hogy elkésik a döntő küzdelmekről. Valóban csak augusztus 12-én ért az Una partján fekvő Kostanjicához, s itt azonnal szembetalálta magát a boszniai pasa mintegy hatezer főnyi hadával. A Badeni nem ijedt meg az erős török védőállásoktól és az átkelés veszélyeitől. Kostanjica két oldalán két őrizetlen átkelőhelyet talált. Csapataival észrevétlenül átkelt a gázlókon és lerohant egy mintegy kétezer főnyi török különítményt. A pasa azonban főerőivel makacsul „nem tudom virtuskodásból vagy szeszélyből" - írja beszámolójában - „védekezett, így nekem is nagy erővel kellett támadnom, s bár hamarosan elfoglaltam (a sáncot), mégis több mint harminc emberem odaveszett."

9