Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Rázsó Gyula: Budától-Belgrádig. Badeni Lajos két háborús esztendeje

között. Az a körülmény ugyanis, hogy nagybátyja, Badeni Hermann, az Udvari Haditanács elnöke. Károly herceg politikai ellenfele volt, ezt a személyes gyűlöletet nem indokolja kellőképpen. Előadásunkban ezt a változást igyekezünk nyomon követni. Utunkat 1686 szeptemberében a szövetségesek tolnai táborában kezdjük, itt kap ugyanis első ízben hősünk - a császár kifejezett utasítására - önálló parancsnokságot, s 1689 áprilisában zárjuk, amikor Lipót császár a bádeni őrgrófot „hosszú évek különféle háborúiban tanúsított hűséges szolgálataiért, bátorságáért és különleges harci tapasztalataiért" kinevezi a török ellen harcoló hadak főparancsnokának és Főgenerálissá lépteti elő.

2 Szerencsés helyzetben vagyunk: Lajos őrgrói ugyanis szorgos és jótollú levélírónak bizonyult, aki kertelés nélkül, nyers őszinteséggel írta leveleit. Ezekből, valamint egyéb forrásokból, nem csupán gondolatait és elképzeléseit ismerhetjük meg, hanem számos új adalékot nyerhetünk az általános hadi helyzetről és a magyarországi viszonyokról is. Első önálló hadi vállalkozására mintegy 10 000 emberrel, köztük Pálííy János Károly, Batthyány Ádám és Esterházy János magyarjaival indult az akkor harminckettedik életévében járó Badeni Lajos. Feladatát a DélnyugatDunántúl török erősségeinek felszámolásában jelölte meg a Haditanács. Erősítésekre is számított: a Schultz halála után Scharfenberg parancsnoksága alá került szlavóniai hadoszlopnak Barcsnál kellett csatlakoznia az őrgróf csapataihoz. A hadjárat kedvező előjelekkel indult. Török csapatokkal - helyőrségektől eltekintve - a Dráván innen nem kellett számolni az újdonsült hadvezérnek, a grazi Udvari Kamara pedig, a nagy szállítási nehézségek ellenére is biztosítani tudta 10-12 000 katona ellátását. Teljesítményével még az igényes Badeni is meg volt elégedve.

3 Az időjárás azonban közbeszólt. Az esőzések hatására a Dráva megáradt, így Scharfenberg csapatai csak öt nappal a kitűzött határidő után - vagyis október 13-án tudtak átvergődni az északi partra. Az utakat is ellepte a víz, így Lajos csapatai is csak csigalassúsággal tudtak előnyomulni. Feltehetőleg ez magyarázza, hogy első önálló hadjáratában Badeni Lajos még nem bizonyult oly határozott és brilliáns hadvezérnek, mint a későbbiekben. Túlságosan sokat masíroztatta katonáit, kerülőutakat választott. Mindezek ellenére alig két hónap leforgása alatt elfoglalta Simontornya, Pécs, Siklós és Kaposvár erősségeit és felégette az eszéki híd északi hídfőállását. Lipót minden esetre elégedett volt teljesítményével és még december 13-án „császári tábornagy"-gyá léptette elő az ifjú hadvezért.

4 A következő 1687. hadi év mérhetetlen zűrzavarral kezdődött - majd úgy is folytatódott. Csupán annyit lehetett tudni, hogy a császár visszautasította Szülejmán nagyvezír alázatos hangú békeindítványát, így a háború tovább tart. S ami a továbbiakat illeti, számos elgondolás született a következő évi