Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Vass Előd: Helyszíni jelentések Baranyából a nagyharsányi csata előzményeiről

Budáról, Szülejmán pasa, török nagyvezír menekülő felmentő serege nyomába Lotharingiai Károly herceg és Miksa Emanuel bajor választófejedelem serege 1686. szeptember 6-án kerekedett fel. Az üldöző császári sereg 1686. szeptember 20-án Tolnán állapodott meg. Innen, Miksa Emanuel bajor választófejedelem tábori naplójából érdekes részletek tárulnak fel. Amikor a választófejedelem bajor katonái benyargalták az előttük álló területet, Szekszárdtól Mohácsig sehol sem találtak lakott helységet. Két elfogott magyar azt mondta, hogy a török és az utóvédül hagyott tatár lovasok Szekszárd, Újpalánka és Báta körül mindent elpusztítottak, mert mindent itt kellett hagyniuk.

1 A tolnai táborban Lotharingiai Károly két nagyobb seregrészt alakított ki. A császári fővezér a Dráva felé Badeni Lajos őrgrófot hat lovas ezreddel, köztük a Batthyány, Esterházy és Pálffy huszárokkal, kettő dragonyos és négy gyalogos ezreddel indította el. Ez a seregrész, összesen tízezer ember a Sárvíz mentén menetelt. A Batthyány huszárok haladtak az élen, s szept. 23-án, megpillantva Simontornyát, azonnal lerohanták a vár alatti várost, s a később beérkező sereg a piacteret szállta meg. A katonák onnan haladtak előre a káka és a nád védelmében a várig, amely ott a mocsárban a vár széles árkáig igen magasra nőtt. Badeni Lajos néhány ágyújával a falakon lévő török ágyúkat szétlövette. Simontornya ezt követő török feladását egy ismeretlen olasz szemtanú, talán egy tüzér, olasz nyelvű leveléből ismerjük. Az olasz szemtanú erről így írt: „. . . az ellenség (t.i. a törökök) látván a mi gyalogságunk felvonulását, kitűzte a fehér zászlót, kérve a megadás feltételét. Ámde egymásközt sem értettek egyet, mert az ázsiaiak védelmezni akarták magukat, míg a többiek meg akarak hódolni . . ."

2 A kivonuló törökökhöz feltehetőleg Pincehely, Ozora, Tamási, Döbrököz és Dombóvár törökjei is csatlakoztak és Pécsre együttesen, mintegy 500 fő érkezett meg. Közben a törökök nyomában, a Dráva felé Badeni Lajos katonái zuhogó esőben, s a mély sárban csúszkálva vonultak. A rohanó patakok előttük a kisebb-nagyobb hidakat elsodorták, s ezek kijavítása előnyomulásukat lelassította. Mindezen körülményeket Badeni Lajos őrgróf, 1686. november 15-én, 1. Lipót királynak írt leveléből tudhatjuk meg. Badeni Lajos erről az útjáról még megjegyzi, hogy a Duna és a Dráva közötti térben, a külön-külön íelvo-