Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Vass Előd: Helyszíni jelentések Baranyából a nagyharsányi csata előzményeiről

nuló császári csapatok között minden hírkapcsolat szünetelt. Dombóvártól a Dráva felé mindig erdőkben haladt a sereg, s egy lakott falut sem talált egészen szeptember végéig, amire a Drávát elérte, közel 700 katonáját vesztette el. Barcstól keletre sikerült egyesülnie Scharííenberg Frigyes szlavóniai seregrészével, s Fées ellen együtt vonultak fel.

3 Pécs török őrségét a visszavonuló Szári Szülejmán pasa megerősítette és az odamenekült törökök is megduzzasztották. Badeni Lajos 1686. okt. 23-án, Pécsről írt levelének híreit Bounvisi bíboros pápai követ olasznyelvü felhasználásából ismerjük, amelyek Pécs török feladásának pontos körülményeit tárgyalják. „. . . a hír szerint a tűz gyorsan terjedt el, s ténylegesen démonként pusztított a városban, a szél a lángokat a vár felé fújta, s ez felülmúlta törékeny reményüket, mivel a jelentés négyezer menekülő ottlétéről beszél, akik ezer nélkülözés szorongatása által (. . .) az ivóvíz és az élelem hiánya következtében tárgyaltak feladásról, mivel ott egy kút és egy ciszterna volt, amelynek a vize csatornavezetéken át jött, s valamilyen módon egy bomba nagy robbanással átvágta ezt.. Ezután a robbanás után a török védők a várat feladták és október 23-án hajnalban Eszékre vonultak el. Siklós török védői fanatikus elszántsággal küzdöttek. Badeni Lajos 200 katonáját vesztette el, míg a 300 fős török őrség 1686. okt. 30-án megadta magát. Ezután Badeni Lajos seregrésze Dárda palánkját, az eszéki híd északi felén rohammal foglalta el. Ezt a hatalmukba került északi hídfőt felégették. Badeni Lajos őrgróf katonáit a Dráva folyótól Kaposvár ellen irányította, s annak török őrségét 1686. november 2-án, szabad elvonulás feltételével megadásra bírta.

5 Pécs 1686. október 23-i feladását követően Gabriele di Vecchi császári tábornok 1686. október végi jelentése szerint: „. . . a vitéz zalavári apát és kapitány Radanay (?) 600 fős seregével megostromolta Mohácsot és a palánkon kívül felépült várost felgyújtotta . . .".

6 Feltehetőleg Mohács törökjei 1686. október 18., azaz a pécsi ostrom kezdete előtt már Pécsre vagy Eszékre menekülhettek. Mivel a visszavonuló nagyvezír serege Mohácson az október 10-ét követő napokban vonult át, e?ért a várost a magyar hajdúk támadása valószínűleg 1686. október 10. előtt érhette. Pécset is ebben az időtájban érte hasonló támadás, mikor Makár János a kaproncai vár őrségével a vár alatti városon rajtaütött. Ugyancsak Gabriele Di Vecchi tábornok fenti jelentéséből ismeretes, hogy a szántóföldek Baranyában a harcok következtében elpusztultak. A magyar lakosság biztos védelemre talált az erdőkben, ahol a török uralom alatt is időnként már elrejtőzködtek. Ugyanekkor a Duna mellett előrenyomuló császári csapatok a mohácsi palánkon október végén törököt már nem találtak. A Mohácstól délre fekvő települések sorsáról Gyirmothi István a vörösmarti református szuperintendens emlékirata szól. A visszavonuló török nagyvezír