Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565 - Baranya török kori forrásai 1. (Pécs, 1996)

III. FORRÁSKÖZLÉS

Seghed György elmondja a következőket, ö a generális úrnak azzal a biztatásával, és azzal a reménnyel lett Sziget várba küldve, hogy neki a jelenleginél nagyobb létszámú lovasságot, társainak pedig 300 gyalogost adnak állandó szolgálatra, és hogy élelmiszerekkel valóban ellátják egy esztendőre, és hogy a várat az ideküldött építőmesterekkel és elégséges munkással felújítják és megerősítik. Valójában pedig, amikor a várba érkezett, nem volt meg a szükséges létszámú gyalogos, semmiféle élelmiszert nem adtak, a vár építményei vagyis a falai olyan romosak voltak, hogy ott senki sem akart megmaradni, hanem az összes lovas együttesen el akart onnan szökni. Ezért arra kényszerült, hogy buzdításokkal és ígéretekkel őket visszatartsa, és nekik mint kiváltságoltaknak ellátást vagyis élelmiszert ajánljon fel, noha a neki adott rendelkezések ezt nem tartalmazzák. Továbbá elmondja, hogy mivel a várbirtok minden helységét elfoglalta a török, az ellenséggel szemben szükséges volt, hogy külön bérért fogadjon fel vitéz lovagokat (militares viri), akik a közeli helységekben laktak, hogy az ő segítségére legyenek és hozzá jöjjenek, hogy közös terv szerint és közös erővel fogjanak fegyvert. Ezeknek számáról azt mondja, hogy időnként 300, 350, máskor 600 vagy 1000, nem ritkán ennél is több volt. Az ilyen szükségállapotban arra kényszerült, hogy a segítségül behívottakat, és a lovasok és gyalogosok jelesebb kapitányait és alvárnagyokat és ezenkívül a szükséges várnépet kenyérrel és itallal táplálja, amely szorult helyzetében, mivel azt másként nem tehette, kölcsönbe vett barátaitól több mint 1000 forintot, és ezenkívül az ő saját pénzéből a következő kiadásai voltak. Először is írja, hogy a kémek fizetésére a három év folyamán kiadott 443 Ft 89 dénárt. Továbbá a vár szükséges javításához vasra, acélra, szögekre, kötelekre, láncra, javításokra és más egyebekre 263 Ft 24 dénárt. írja, hogy a vár népének, mint az éjjeliőröknek, munkafelügyelőknek, a borok gondviselőinek vagyis kulcsároknak, pékeknek, ácsoknak, kovácsoknak, lakatosoknak, bombavetőknek, futároknak vagyis hírnököknek, továbbá azoknak, akik a titkos és nehezen járható utakon gondoskodtak bizonyos helyekre eljuttatni és onnét elhozni a leveleket, és némely másoknak az egész időszak alatt kifizetett 303 Ft 9 dénárt. írja, hogy a konyha szükségletére az egész időszak alatt egészen 1549 húsvétig kifizetett 362 Ft 81 dénárt. Ugyancsak ő írja, hogy voltak kiadásai előbb Vas és Zala vármegyéből gyalogosok toborzása és idehozása alkalmából, később a gyalogos és lovaskatonák zsoldjának megsürgetése ügyében tett utazásaira, a generális úrhoz, a helytartó úrhoz, Pozsonyba, Nyitrába, Bécsbe, Pettauba, továbbá a generális úr rendeletére a nagyszombati országgyűlésre. Prágába a királyi felséghez több alkalommal is, később ismét Pozsonyba és Bécsbe őfelségéhez, a legutóbbi egész május hónapban az 1549. évben. Feljegyzései szerint 726 Ft 89 dénár.