Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565 - Baranya török kori forrásai 1. (Pécs, 1996)
II. KIRÁLYI SZIGET
Iratok a vár gazdálkodásáról Azzal, hogy Sziget királyi várrá lett, a Pozsonyban székelő Magyar Királyi Kamara vette kezelésbe az addig földesúri várat, és vele az uradalmat ill. vártartományt. Sziget vártartománya, mint az pl. az 1553. évi várleltárhoz csatolt birtokösszeírásból (10. szám) is kitűnik, meglehetősen csekélyke volt. A várhoz régtől fogva tartozó falvak és birtokok között Sziget mezővároson kívül mindössze 11 falu, néhány további faluban részbirtok, ezenkívül malmok és egy pusztává lett falu halastóval van felsorolva. Ekkorka kis birtok természetesen legkevésbé sem lehetett elegendő a várnak a magánföldesúri időkhöz képest sokszorosára növekedett népességének fenntartására. Még úgy sem, hogy a kamara fizette a zsoldot és gondoskodott különböző felszerelési tárgyakról. A vár tetemesen megnövekedett igényeinek kielégítésére a kamara a török által meghódított vidék különböző egyházi, földesúri és egyéb jövedelmeit rendelte. A jövedelmek behajtását a várbirtok prefektusa vagyis tiszttartója irányította. Ez voltaképpen maga a vár kapitánya volt, Horváth Márk szigeti kapitány alább közlésre kerülő levelének szóhasználata szerint ,,. . . király ő felségének Szigetbe fő kapitánnyá . . ." Természetesen a kapitány mint a vár prefektusa volt felelős a kiadásokért is. A kapitány elszámolással tartozik mind a bevételekről, mind a kiadásokról: ahogyan korábban az ő familiáris urának, most a kamarán keresztül a királynak. A vár fenntartásával kapcsolatosan megnövekedett kiadások és bevételek kezelése az adminisztráció megnövekedésével járt. Seghed György működésének kezdetén még meglehetősen kifforratlan állapotban lehetett a szigeti várbirtokkal való gazdálkodás gyakorlata csakúgy, mint felügyelete. Seghed ugyanis még nem volt megbízva számadások vezetésével. Seghed mellett működő számvevő sem vezetett még szabályos számadást a felvett és kiadott pénzekről, termékekről stb., hanem csak alkalmi feljegyzéseket készített ezekről. Seghed kapitánytársainak tőle független gazdálkodásáról nem maradt fenn érdemleges információ. 1550 után azonban mind több és alaposabb munkát-vártak el a várvizsgálatra kiküldött királyi biztosok a vár gazdaságának vezetésétől. így a gazdatisztek vagy udvarmesterek mellett hamarosan egész hivatali apparátus fejlő-