Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ
megadta magát, s a helyőrséget képező 300 janicsárt elfogták, az asszonyoknak és gyerekeknek szabad elvonulást ígértek Pécsre, ill., hogy biztonságban odakísérik őket. Miután az őrség 200 emberét a várban, ill. a Palánkban elszállásolták, Kaposvár felé meneteltek tovább, hegy Scharfenberg grófhoz csatlakozzanak, s aztán mérlegeljék, hogyan lehetne az ellenség hadműveletébe beavatkozniuk. Ugyanakkor a mieinkről azt a hírt kaptuk, hogy már a Tiszához érkeztek és hozzáláttak a Szeged ostromához szükséges hidak készítéséhez. 6-án körülbelül egy órányit meneteltünk. Nemigen ismerjük ezeknek a rövid meneteknek az okát, hiszen a vezér nem szándékozik támadást indítani, de a tisztjeink többsége úgy véli, hogy azért haladunk ilyen lassan Buda felé, hogy a hadműveleteket közelebbről követhessük, s hogy a különítmények közbeléphessenek, s támogathassuk őket. Császári tábor Kaiban, Pesttől 10 francia mérföldre 1686. október 13-a 7-én és 8-án Ordason,-"' Kalocsától 2 mérföldre voltunk, ahol arra a hírre, hogy a Velencei Köztársaság hadai a Római birtokhoz tartozó Nápolyt elfoglalták, hálaadásképpen Te Deumot énekeltünk, a tüzérség és muskétások szokásos díszsortüze mellett. 9-én Kálba mentünk, a Dunától 1 mérföldre, ahol bőséges legelő volt, 10., 11. és 12-én is itt maradtunk. Szegedről azt a hírt kaptuk, hogy a lovasságunk közeledtére a törökök elhagyva a Palánkot, visszahúzódtak a várba, s hogy 7-én az ellenség második ágyúlövése megölte de la Vergne márkit, aki felderítőként nagyon megközelítette az ellenséget. 12-én megtudtuk, hogy a nagyvezír Eszék alatt hajóhadat összpontosított, a szegedi különítményünk ellen, egy tatárokból álló hadtestet küldött, akik Croy ezredéből, az állatokat legeltető őrség közül több tucatnyi foglyot ejtettek, s körülbelül ugyanennyi embert megöltek. Nincsen különös hírünk a Dráva menti különítményünkről és nem tudjuk, hogy a szakadatlan eső, amitől folyton szenvedünk ebben a mocsaras országban, lehetővé teszi-e, hogy a szegedi és pécsi vállalkozás tervét megvalósítsuk? Úgyhogy azt hiszem erről a hadjáratról több hír nem lesz, s a napló folytatásával megvárjuk a következő májust. Váci tábor, október 21. 13-án indultunk el Kaiból Pest felé, 1 mérföldet haladtunk, mikor azt a hírt kaptuk, hogy Veterani gróf, a szegedi lovasság parancsnoka hallván, hogy egy pasa néhány csapattal Zentára 1 *' ment, a Maroson 27 Barkóczy 28 és Petneházy 29
