Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ
huszárait átküldte, hogy felderítse őket. Mikor ezek a magyarok ideértek, látták amint a pasa elhagyja azt a helyet, s anélkül, hogy időt hagytak volna arra, hogy felfedezzék őket, olyan erőteljesen kezdtek lőni, hogy közülük több mint 200-at megöltek, többen rabságba estek; 3 törököt elfogtak, s az egész csapatot megfutamították, akik összes málnájukat hátrahagyták. Az ostromról az a hír, hogy Wallis báró, :!0 aki de la Vergne márki halála óta a hadműveletek vezetését folytatta, 2 üteget előkészíttetett, s valószínűleg ma az aknákkal is elkészülnek. 14- én 1 órakor vertünk tábort Becskinél 11 , ahova Caraíía gróf és Heissler generális is bevonult, itt kaptuk a hírt, hogy StrozzP 2 gróf, aki Gondola ezredének parancsnoka, legyőzött egy tatár hadtestet, akik a tábor legelőin lévő őrséget akarták megtámadni. 15- én Pusztadenekre érkeztünk, 16-án itt maradtunk, s a vezér innen indította Szegedre Caraffa grófot Heissler generálissal, akikhez Hochkirch gróf vezetésével 300 lovast adott. 17-én Ákas-va vonultunk és innen 2 nap alatt Pestre. A vezér itt maradt 20-án, hogy Budára átmenve, megtekintse az egész maradék gyalogságát, amelyet a helyőrség megerősítésére hagyott hátra. 21-én Vácra vonultunk a vezérrel maradt 7 lovasezreddel, holnap Ipoly felé haladunk, itt a határon lévőknek kiadta parancsait és előremegy Bécsbe. A viszontagságos időjárás és gyalogságunk megfogyatkozása miatt nem tudhatjuk, hogyan sikerül Szeged ostroma, a drávai különítményről sem tudok mit írni, mert nincs semmilyen hírünk már több napja, de mivel a vezér elment, én is befejezem naplómat, s majd a következő hadjáratkor folytatom. Komárom, október 26. Bár előző soraimat azzal fejeztem be, hogy többet egyelőre nem írok, most mégis az azóta kapott hírek arra késztettek, hogy újból tollat ragadjak. 22-én Maroson,' tt 23-án Szóbon, 24-én Esztergomnál táboroztunk és ott hallottuk a magyaroktól, hogy Pécset és Szegedet elfoglalták s mikor 25-én ide jöttünk további részleteket tudtunk meg. Wallis^ 1 generális azt írta, hogy egy 5000-6000 főből álló tatár és török hadtest menetelt Zenta 3 '* felé, s innen nagyon zaklatták a szegedi tábort, nap mint nap foglyokat ejtve, s ezért Veterani gróffal együtt úgy ítélte meg a helyzetet, hogy megtámadják őket. Veterani gróf, aki ennek a feladatnak a végrehajtásával volt megbízva, 29-én este indult el, hogy az ellenségen rajtaüssön egy hadtesttel, melyet 7 lovasezred, 2 dragonyosezred, egy horvát ezred és Barkóczy 36 huszárjai alkottak 6 ezer vagy még több lovassal. Mégis bárhogy igyekeztek az ellenség elől elrejtőzni, a zaj felkeltette figyelmüket s így kora hajnalban megkezdték a csatát. Megrohamozták őket, s azok hamarosan elmenekültek, táborukat, sátraikat, málháikat s lovaikat nagy számban otthagyva, amelyet az éjszaka nem volt idejük beterelni a legelőről.
