Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

AZ 1688. ÉVI BELGRÁDI, SZLAVÓNIAI ÉS BOSZNIAI HADJÁRAT Ebben a helyzetben a nagy cél, a Duna-vonal legjelentősebb stratégiai pontjának Belgrádnak a visszafoglalása soha nem tünt reálisabbnak, mint 1687 végén, 1688 elején.

u

' Az ország belsejében is sikerre vezettek a hosszú és mind szigorúbbá váló blokádok. Május 19-én Székesfehérvárt, amelyet Batthyány Ádám zárt körül, éhínségtől szenvedve kényszerült a török helyőrség feladni. Erdélyben Caraffa - Veterani és Piccolomini csapataitól támogattatva - Lippát rohanta meg, amelyet június 18-án bevettek. Röviddel ezután dél felé fordultak és Lúgos várát is elfoglalták. A haditanács döntése értelmében a hadseregnek Eszéken kellett gyülekezni és bevárni Miksa Emánuelt az egyesített seregek fővezérét. Badeni Lajos őrgróf vezetésével egy hadtest horvát lovasezredekkel megerősítve a Száva déli partján történő előrenyomulásra kapott parancsot az udvari haditanácstól. Székesfehérvár 1688. május 19-én felszabadul a török alól.