Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
Minden nagyon lassan haladt azonban előre. Részben a hiányos előkészítés, részben a sereg fegyverzetének kiegészítésére kellett várakozni. De több forrásunk utalt arra is, hogy az ellátmányhoz szükséges pénz és zsold sem érkezett meg. Marco d' Aviano, aki már májusban Győrben és június elején Budán van, keservesen panaszkodott erről. 15 A hadműveleteket akadályozta nagymértékben az is, hogy a fővezérség körül a császárnak és a haditanácsnak is gondjai voltak. Május végén Lotharingiai Károly herceg, a sikeres fővezér, súlyosan megbetegedett. A császár egyetértett, hogy Miksa Emánuel legyen a fővezér. A francia diplomácia azonban mindent megtett, hogy a becsvágyó választófejedelmet befolyásolja és eltántorítsa a bécsi udvartól. A császár fiának koronázási tervét XIV. Lajos diplomáciája arra használta fel, hogy azt Bajorország ellen irányuló állítólagos császári törekvésekkel kapcsolják össze. A császári diplomácia ugyanakkor arra irányította a bajor választó figyelmét, hogy a Nápoly-Szicíliai királyságban is nagy lehetőségei vannak, sőt Németalföldön is. München a császári és francia királyi intrika központja lett. 10 A bajor választófejedelem bécsi tárgyalásai és harci becsvágya, régi álma, hogy a török elleni hadjárat fővezére lehessen, 1688 tavaszán mind nagyobb realitással kecsegtették. E tárgyalások központi témája a hadi segélypénzek voltak. 1688. április 9-én szerződés jött létre, amely alapján Miksa Emánuelnek 8000 fős bajor sereggel kellett volna részt vennie a hadjáratban és amelyhez császári ezredeket osztottak volna be. A helyzet hasonlóan alakult, mint 1687-ben. A bajor választófejedelem önállóan vezette volna e csapatokat. A május elsejei gyülekezőt Eszékre tervezték, de ő nem mozdult. Május 12-én a császári küldöttnek Kaunitz grófnak kijelentette, hogy nem kívánja alávetni magát a „ . . . császár altábornagyának s a főparancsnokságra tart igényt . . Ez nagy gondot okozott Lipót számára, mert a diadalmas és hűséges fővezért, sógorát Lotharingiai Károlyt nem mellőzhette. Továbbá éppen a fővezér kedvéért mozdította el a főhaditanács elnökét Hermann von Badent, s tette meg a régensburgi birodalmi gyűlés elnökévé. A nagy kérdést, hogy ki legyen a fővezér és se Lotharingiai Károly, se Miksa Emánuel ne forduljon el az udvartól, a fővezér hirtelen bekövetkezett betegsége oldotta meg. 18 Miksa Emánuel a hadszíntérre sietett. A császár megegyezett vele, hogy Belgrád elfoglalását egyedül hajtja végre és Lotharingiai herceg, aki már túl volt az életveszélyen, ha teljesen felgyógyulna, akkor is csak esetlegesen segítené a lovassággal. A császári csapatok késedelme, a diplomáciai küzdelem a fővezérség és a hadjárat finanszírozása körül, értékes időt fecsérelt el. Kihagyták az óriási lehetőséget, amelyet a belgrádi helyőrség zendülése kínált. Jegén Osman pasa vezette a lázadást a parancsnok ellen és saját kezűleg lenyakazta a nagyvezír által a vár védelmére rendelt Haszán pasát, s helyébe Ibrahimot állította, majd csapataival kivonult a várból Szendrő felé. A véres felkeléstől megrémült porta nem tudott mást tenni, mint beleegyezett Jegén Osman parancsnok hatalomátvételébe. A császári csapatok lassan gyülekeztek Eszéknél. Caraffa volt ekkor a főparancsnok. Július elején elindult Vukovár felé. A haditanácstól az a parancs
