Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

kor a hadseregünket két hét alatt legyengítette volna, 2 s végül: a török a csa­ta előtt minden szempontból előnyös helyzetben lett volna. Lotharingiai úr el­kerülte a csatát, s amikor méltóztatott nekem elmondani ennek okait, első he­lyen a megkötendő békét említette. Bizonyos, hogy a hadjárat kezdete óta szó van róla.'' A csata elvesztése miatt a törököknek meg kell adniuk, amit a csá­szár kér. A kevés haszon, amit a császár a győzelemből nyert, arra készteti a törököt, hogy íogadja el a leltételeket. Ügy tapasztaltam, hogy Lotharingiai Károly úr ellentelei visszanyerték a bátorságukat. A hadjárat során teljesen háttérbe szorultak ellentelei, mert a hadseregben mindent ő irányított, és döntött, amit csak akart. A hadsereg leg­főbb tisztségeit, a legnagyobb területeket (kormányzóságokat), a saját hívei­nek adta, akík kötelesek a Badeni házzal szakítani. A hadsereg vezetését nem akarta Lajos hercegnek adni, amely azután Dünnewald parancsnoksága alatt maradt, akit maga a császár is bizonyosan elsőnek szánt. Lajos herceg is el­ment a hadseregtől anélkül, hogy Lotharingiai úrtól elbúcsúzott volna. Min­dentéle dologgal támadta, mindamellett meg vagyunk győződve róla, hogy indokait nem fogják meghallgatni az udvarnál. A haditanács elnöke tisztét el akarják venni Hermantól/' hogy rábízzák Windisgrätzre, de ő egyáltalán nem akar hallani róla, s azt kéri, fokozzák le, ha elmulasztotta volna a kötelességét. Nagyon rosszalják Bécsben, hogy egyáltalán nem ostromoltunk meg sem­mit, bár a választófejedelem Eger ostromát ajánlotta, s azzal tisztelt meg, hogy előzőleg tanácsot kért tőlem. Én rámutattam a nehézségeire és két nap múlva azt mondta, hogy Lotharingiai úr is bebizonyította neki, hogy a vállalkozás lehetetlen. Bizonyos, hogy a legjobb az a haditerv volt, hogy Erdélybe vonul­junk, de minél előbb, mielőtt időt hagynánk az erdélyieknek, hogy felkészül­jenek a védelemre, és a törököknek, hogy levegőhöz jussanak. A fejedelem azt üzente, hogy ha megelégednénk az adóval, mindent meg­tesznek, hogy azt teljesíthessék, de ha meg akarjuk támadni őket, akkor meg­próbálják megvédeni magukat. így én azt javasoltam, elégedjünk meg Gyula 5 vagy Lippa bevételével, majd későbbi időpontban - a hadsereg egy részét ­arra irányítanánk, hogy fejezze be F első-Magyarország és Erdély elfoglalását Ebben a pillanatban kaptam levelet a hadseregtől, mely szeptember 9-én kelt, hogy a törökök újra kezdenek feltűnni és a legeitetőket elfogdosni. A nagyvezír Péterváradon van csapataival és Thököly hadtesteivel. Célja, hogy Egert megsegítse. Van egy török hadtest Vukováron azzal a céllal, hogy Eszé­ket védjed Itt jóval kevesebbet beszélnek a békéről, mint a hadjárat kezdetén, de mint­hogy biztosan tudom, hogy eldöntötték csata előtt, aminek a győzelme sem­1 A gyalogság is súlyos ellátási gondokkal küzdött. Két hónap alatt háromszor kaptak húst, a kenyérellátás is akadozott. Mém. de Villars. 380. p. :l A szerző szerint a törökök már a hadjárat elején beleegyeztek volna Kanizsa, Eger, Székesfehérvár, Szigetvár átadásába. * Herman von Baden őrgrófot a régensburgi birodalmi gyűlés elnökévé nevezte ki a császár. Coula, Youla. 0 Valkowar.

Next

/
Thumbnails
Contents