Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

nevű hegy oldalában fekvő faluról neveztek el. Az a magaslat egészen Siklósig húzódik. Ott győzték le a törököt, nagy diadalt arattak és elmondhatjuk, a bajor választófejedelem vitézségével és döntésével, mint az alábbiakból világosan kitűnik. Buda dicső bevétele után a választófejedelem elindult Velencébe, hogy kipihenje a megerőltető katonaélet fáradalmait a mindenki által ismert vidám karneválon, amelyen abban az évben 30 000 idegenen kívül 16 fejedelmi fenség is megjelent. Az ottani szenátus dicsőségére, ő ott mindazt a tiszteletet megkapta, ami Európa legmagasabb fejedelmeit megilleti. Nem lehet kifejezni, mennyire ünnepelte az ottani nép, amely őt a nyílt utcákon és tereken, valamint a színházakban, mint a keresztyénség egyetlen felszabadítóját éljenezte. Amikor beköszöntött a böjt, Vicenzaba utazott, ahol szorosan megszabott ideig tartózkodott és fogadta az ottani nemesség illő hódolatát. A sziklán lévő nyilvános lovaglópályán is tiszteletet vívott ki magának, amikorra elhagyta a szülővárosomat. Ezután Veronába indult, ahol két napot Verita gróf házában töltött és mulatott, tekintélyes hölgyek és lovagok társaságában, majd elindult Münchenbe, onnan pedig tovább Bécsbe, ahonnan a húsvéti szent ünnepekben visszatért a rezidenciájába. Húsvét után volt a leonspergi császári vadászat ideje, majd május vége felé a választófejedelem a hitvesével és az udvarral elindult Wasserburgba. Onnan az Innen, majd a Dunán Bécsbe utaztak és a fejedelmi uraságok a szokásos ceremóniák után a folyó partjáról császári kocsikon a császári rezidenciában levő szállásukra hajtattak, miközben az egész teret betöltötte a háromszoros ágyúdörgés. Minthogy a választófejedelem az udvarával együtt 8 napig ott tartózkodott, az idő alatt a császári udvarban kiállította szemlére a 200, előkelően öltözött testőrét, majd az országúton elindult Komáromba^ és nemsokára meg is érkezett oda. Badeni Lajos herceg egy gyorsfutárral értesítést küldött, hogy egy tatár csapattest

9 a Szolnok és Szeged közötti

10 területen tartózkodik. Még azon az éjszakán, anélkül, hogy nyugovóra tért volna, megváltoztatva a tervet, egy görög kereskedő sajkáján

11 a hadseregéhez indult. Ezután ugyanazzal a sietséggel, 12 000 katonával, akik az ide-odavonulások idején egyaránt szenvedtek a meleg és a vízhiány miatt, 7 nap alatt bejárta azt a Duna melletti területet, amelyről a belgrádi hadjáratnál esik szó. Amíg a poggyász Komáromból úton volt Budára, a pesti oldalon táboroztak. Amikor megérkezett, a hadtest megkezdte az állandó menetelést. 2 nap múlva egy pihenő napot tartottak Szecsőnél;

12 ott megálltak, hogy a választófejedelem visszaérkezését megvárják. A menekülő tatárok után portyázva, egészen Szolnokig és Szegedig mentek, de nem érték el őket, majd 8 nap után néhány fogollyal visszaérkeztek Szecsőre. 3 nap múlva folytatták az utat Mohács felé és az volt a szándékuk, hogy Eszéknek, a török hadsereg gyülekezési helyének az elfoglalása céljából átkelnek. Az említett helyről Siklósra mentek (miután elbúcsúztatták a Horvátor-