Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
rök hadsereget kicsalva az Esztergom körüli, jól kiépített védőállásokból, nyílt csatában Tatnál megverte. 1687-ben Lotharingiai Károly ismét olyan távolságban szándékozott átkelni a két hadsereget elválasztó folyón, ezúttal a Dráván, hogy a török őket ebben megzavarni ne tudja. A főparancsnok azt is remélte, hogy a sáncokat ásató nagyvezért Eszék alól elcsalogathatja és nyílt csatában megverheti. Hogy ezt a tervét megvalósíthassa, mindenekelőtt a törökök Eszék és Dárda közti átkelőhelyét kellett teljesen leromboltatnia, nehogy az utánpótlást biztosító két dunai kikötőtől, Dunaszekcsőtől és Mohácstól elvágják a hadseregét. Június 30-án a császáriak Eszéknél még nem végeztek a rombolással, amikor a lassabban mozgó gyalogságuk a horvát lovasezredtől kísérve elindult Old felé. A császári lovasság tovább folytatta a pusztítást. Július 7-re az egész hadsereg az oldi táborban volt. Akkorra már a jobb parton a nagyobb folyóágakra hidakat építettek a katonák, a kisebbeket csak feltöltötték.''" A törökök ebben nem zavarták őket, sőt, az Eszék körül kiépített sáncaikban bízva, ott várták a támadókat, 70 de abban is reménykedtek, hogy az átkeléskor azok közül sokan a mocsárba vesznek. 71 Miksa Emánuel hadserege ezekben a napokban, július 7-e és 12-e között, Baja és Dunaszekcső térségében tartózkodott, a nagyvezér pedig még mindig Péterváradnál. Lotharingiai Károly a jobbparti mocsár meredek széléhez két helyen is rakatott sáncot. A kisebbet a hídfőben, a nagyobbat ettől nyugatra, az átkelt katonák táborának a védelmére. Az átkelőhely két végpontját a Dráva kanyarja és mocsaras ágai úgy védték, hogy az ellenség az átkelőket nem támadhatta volna meg nagyobb erővel. A hajóhíd lefektetését az áradás miatt a főágon még nem tudták befejezni, ezért csak kompon lehetett rajta átkelni. A gyalogságot így vitték át július 8-án. A herceg, akinek a figyelme mindenre kiterjedt, ellenőrizte a jobbparti sáncokat és maga is azokon belül maradt. 72 A hidat 10-ére befejezték, akkor viszont az a sok uszadékfa, amit valószínűleg a szigetvári, vagy a kanizsai törökök engedtek a vízre, megrongálta a tartóhajókat. A hidat két nap alatt kijavították és akkor már a császári hadsereg bal parton maradt része is átkelhetett Szlavóniába. A bajor választófejedelem hadseregének a vonulása Pesten, Szolnokon és Szegeden át a Dráváig Miksa Emánuel 1686-ban a Bogyiszló melletti táborból szeptember 25-én indult el Bécsbe. A császárvárosból már 27-én tovább utazott Münchenbe. Az akkor 24 éves fiatalember, akit hadvezéri tetteiért egész Európa tisztelt és amerre csak ment, ünnepelt, a szép hölgyeket és a szórakozást is kedvelte, így azután 1687 farsangját a választófejedelem a világ akkori szórakozási központjában, Velencében töltötte a Habsburg családból származó neje nél-