Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
kül. Az ottani ünnepeltetéséről Bonomo számol be az udvari ember alázatával; a lelki gondozottja többi élményéről, mint jó gyóntatóatya, hallgat. Miksa Emánuelt útban Velencéből Münchenbe Észak-Itálián át is végig ünnepelték; közben betért kíséretével Bonomo szülővárosába, Vicenzába is. Miksa Emánuel a vicenzai lovasversenyen is részt vett, ahol is még nagyobb tiszteletet vívott ki magának. 73 A választófejedelem a tavaszt végigszórakozta Münchenben, Bécsben, majd újra Münchenben és csak május végén, tehát fél hónappal a magyarországi hadjárat tervezett elindítása után utazott el Leonsbergen és Wasserburgon át Bécsbe. Oda, a kalandjai miatt neheztelő császárnéhoz már a hitvesét is magával vitte. Miksa Emánuel Bécsből nyolc napi tartózkodás után, június 17-én reggel utazott el a postajárattal és még aznap este Komáromba érkezett. Ott kapta meg a gyülekező hadseregét vezető Badeni Lajos jelentését. Az őrgróf abban beszámolt arról a négyezernyi tatárról is, akik a Duna-Tisza közének az északi részén a bajor sereg továbbvonulási útvonalát pusztították. A választófejedelem erre a hírre még akkor este egy görög sajkáján Komáromból elindult Pestre és másnap, 18-án délben már meg is érkezett a város mellett táborozó lovasságához. A bajor lovasság első gyülekezési helye nem a Pest melletti tábor volt. A császári hadsereg hadinaplója szerint a bajorok június 10-én kaptak parancsot, hogy vonuljanak Pestre, ahová azután 17-én, vagy 18-án várták az érkezésüket. Az 1686. évi táborhelyek dátumai alapján számolva egy év múlva is Komárom mellett gyülekeztek. 7 ' 1 A választófejedelem a lovasságával Pestről még június 18-án elindult a császár által kijelölt második gyülekezési hely, Szolnok felé. Útközben Jászberény környékén kitérőt tett, mert meg akart ütközni az említett tatárokkal, de azok az ősi taktikájuk szerint gyorsan eltűntek előle. Bonomo a tatárok üldözését nyolc napig tartó. Szegedet is érintő portyának írja le. Figyelembe véve azokat a feladatokat, amelyek a bajor választófejedelemre, mint a gyülekező ezredek hadvezérére Szolnokon vártak, Bonomo leírását tévesnek tartjuk. Bonomo, mint ugyanitt maga említi, az egy évvel később vezetett belgrádi hadjárat után írta le az 1687. évi eseményeket és néhány részletre akkor már roszszul emlékezett. Közéjük tartozik ez az epizód is, mert a Jászberény utáni kis kitérőhöz szőtte be a hadsereg Szolnok és Baja közti vonulását. A pesti táborból mintegy 5800 gyalogos és 5000 lovas indult a bajor választófejedelemmel Szolnokra. Szolnokon további ezredek és zászlóaljak csatlakoztak hozzájuk. Ezek összlétszáma közel 13 000 volt. Az utóbbiak közül 2400 lehetett a gyalogos és 10 400 a lovas. Szolnokról Szeged felé 23 00024 000 katona indult el. 75 Az így kiegészült hadseregnek ugyanannyi lova lehetett, mint ahány katona vonult. 70 Tekintettel azonban arra, hogy a hadsereg létszámáról pontos feljegyzések nem maradtak fenn, a számításainkat csak tájékozódó jellegűnek tekinthetjük. 24 000 embert és ugyanannyi lovat a másfél évszázad alatt elnéptelenedett Duna-Tisza közén nem lehetett a helybeli lakosság feleslegéből ellátni. A Jászberény környékén feltűnt tatárokat is azért küldhették a választófejedelem
