Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

vezényelt néhány császári lovasezredet. A felvidéki bányavárosokban telelt bajor gyalogság is csatlakozott hozzájuk. Innen, Szolnoktól rendelték a választófejedelem alá a Barkóczy és a Csáky huszárezredet is. A választófejedelem seregének a további útvonalát a Tisza jobb partján jelölték ki, akkor még Pétervárad végcéllal. A császár utasítása szerint a két főseregnek május 20-án kellett volna Párkány, illetve Szolnok mellett indulásra készen együtt lennie, de késtek. A lotharingiai herceg csak június 2-án érkezett Esztergomba; a Duna túlsó oldalán. Párkány mellett akkorra még csak 15 ezer ember gyűlt Össze. A herceg június 4-én megparancsolta, hogy az egész tábor keljen át a Dunán Esztergom fölé. Ő maga még aznap egy sajkán lehajózott Budára. Az Esztergom feletti tábor Scharfenberg ideiglenes parancsnoksága alatt másnap ugyanoda indult. Időközben a kémek és a szökevények folyamatosan hozták a híreket a Belgrádnál gyülekező török hadseregről. A nagyvezér elrendelte az eszéki híd újra építését, nagyobb egységek keltek át a Száván és vonultak Pétervárad felé, a török előőrsök pedig elérték a Drávát. Lotharingiai Károly, miután így megtudta a törökök vonulásának az irányát, június 9-én elindította a seregét Budáról Eszék felé. A késve érkezett ezredek a táborhelyeken csatlakozóik a fősereghez.

01 Azon az úton mentek, amelyet az előző őszön már megtettek és amelyen 1526-ban Lajos király is vonult kis hadával, Mohács felé. A Duna melléke ugyanolyan kopár volt még, mint 1686 szeptemberében; a kiélt és letarolt természet a tavaszi hónapokban még nem tudott regenerálódni. Amikor Lotharingiai Károly június 15-én megtudta, hogy a nagyvezér nagyobb erő kíséretében már Péterváradra érkezett, módosította a felvonulási tervet. Elrendelte, hogy azok a császári ezredek, amelyek a telet Felső-Magyarországon töltötték. Szegeden át ne Pétervárad irányába meneteljenek, hanem Kalocsa felé. Ez a terv később módosult, mert ezek az ezredek a bajor hadsereghez csatlakozva vonultak Szolnokról Szegeden, Baján és Dunaszekcsőn át Siklósra. Tolna mellett június 18-án táborozott a császári hadsereg, de előtte már a Serau ezred a Sárvíz hídját kijavította.

02 Másnap a hadsereg átkelt a Sárvízen és Szekszárdnál táborozott. Harmadnap a Sárközben Decsig jutottak csak, majd negyednap átkeltek az Alsónyék és Bátaszék körüli mocsarakon. A mindig alapos és előrelátó Lotharingiai Károly akkor adott parancsot a Baja alatti két Dunaág hajóhídjának az elkészítésére.

03 Ez a két folyóág a Mohácsi-szigetet fogta közre. A hidak a bajor választófejedelem hadseregét várták, amely akkor még csak gyülekezett Szolnok környékén. A nyugati ág hídját Dunaszekcsőnél fektették le, a mai rév helyén. A bal parton, valamivel a híd felett kikötőt építettek a szállítóhajók számára. A másik kikötőt Mohácsnál alakították ki, hajóhíddal a palánk védelmében. A palánkot később sánccal is megerősítették. A császáriak Mohács alatt június 22-én táboroztak; ott csatlakoztak hozzájuk Latour gróf vezetése alatt a Dráva felső folyásánál teleltetett ezredek. 23-án a régi magyar hadiúton vonultak tovább Baranyavár felé, hogy megkerüljék a Karassó alsó folyása körüli mocsárvilágot és még aznap elérték Dár-