Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
berg grófot, a Kamara elnökét szeptember végén oda küldte azzal a feladattal, hogy szemlélje meg ,,a főváros állapotát és végezzen felmérést, mekkora költséggel lehetne abból egy szabályos erődöt építeni". Erre a célra ugyanis a pápa jelentősebb összeget ajánlott fel, mert „ezáltal a keresztyénség ismét egy erős védőbástyát nyerne a török hatalommal szemben". 21 A török Buda ellen irányuló támadására tehát Rómában is gondoltak, nemcsak Bécsben. Azt pedig, hogy a támadás kivédésére tett előkészületek indokoltak voltak, az később beigazolódott, mert a nagyharsányi csata után számos nehézágyút, tíz mozsarat és a várostromhoz szükséges szerszámok tömegét találták az elfoglalt török táborban. A kihallgatott török foglyok pedig azt mondták, hogy a nagyvezér a várt győzelem után azonnal Buda alá szándékozott vonultatni a hadseregét. 22 1686. szeptembere elején a nagyvezér békét kért a lotharingiai hercegtől és az „Ottomán Porta a legfőbb tolmácsával átiratot küldetett a császárnak azzal az óhajjal, hogy egy kiválasztott helyre küldjön teljhatalmú megbízottat béketárgyalás céljából." Nem írják, de a béketárgyalásra tett javaslat fölényes figyelmen kívül hagyása elárulja, hogy Bécs és a szövetségesei jól tudták, mit is akar a török: az annyiszor alkalmazott keleti taktikájával ismételten teljesíthetetlen követeléseket támasztani, közben állandóan vádolni a másik felet, mert nem akar azokat elfogadva békét kötni. Az elhúzódó tárgyalások ideje alatt a nagyvezér kiegészíthetné és a korszerű, vonalas hadviselésre is kiképezhetné a kivérzett és csak az elavult ékalakú, támadó hadrendet ismerő hadseregét. Az évekig tartó alkudozások ideje alatt az ellenségek szövetsége fellazulna, a korszerű hadviselésre kiképzett, harcedzett, kiváló szellemű zsoldos hadseregek széthullanának, az uralkodók és a hadvezérek közül is többen meghalnának. Az időnyerés csak a töröknek kedvezett volna; így azután akárkinek is küldette a mohamedán felsőbbrendűsége tudatában még mindig rosszul tájékozódott Porta a tárgyalást kezdeményező levelet, Bécs nem ült le vele alkudozni. A lotharingiai herceg vagy Badeni Lajos nem köthetett békét, a császár pedig mindaddig nem szándékozott válaszolni a Portának, amíg azt a szövetségeseivel meg nem tárgyalta. 2;5-2/i 1686 őszén a keresztyén hadsereg egyik hadoszlopa Tolna mellől indult el Délkelet-Dunántúl felszabadítására. Ez három vértes, három dragonyos és hét gyalogos ezredből állt; 2 "' a parancsnokuk Badeni Lajos lett. A hadoszlop összeállításában Miksa Emánuel még részt vett, de két nappal a fenti ezredek elvonulása után, szeptember 25-én útra kelt Bécsbe. Badeni Lajos először a Sárvíz partján maguk mögött hagyott Simontornyát ostromolta meg. Az ottani törökök szeptember 26-án az első ágyúlövésre megadták magukat. 2 '' A kötött szerződés ellenére csak az asszonyokat és a gyermekeket engedték el Pécsre, a vár fegyveres védőit még novemberben is fogságban tartották. 27 A szerződésszegésnek, amit pedig a török követett el gyakrabban, részben az lehetett az oka, hogy Badeni Lajos az elengedett férfiakkal nem akarta gyarapítani a később ostromolt városok, ebben az esetben Pécs védőinek a számát. Az őrgróf nagybátyjának, Badeni Hermannak az egyik leveléből azt is tudjuk.
