Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

hogy a visszatartott törökökért minél több keresztyén rabot igyekeztek kiváltani. Badeni Lajos Simontornya elfoglalása után Pincehelyen át

28 Kaposvár alá vonult az ezredeivel. A kisebb török erősségek közül útjukba esett Tamási, Dombóvár és Sásd is. Ezeket már előbb elhagyhatta az őrségük, mert nem említik, hogy ellenálltak volna. A kaposvári törökök októberben még nem adták át a várat az arra vonuló Badeni Lajosnak.

2

" Az őrgróf akkor nem is időzött az ottani ostrommal, hanem levonult Barcs térségébe. Október 14-én a Dráva mellett csatlakoztak hozzá a horvátországi Turanovác felől hajóhídon átkelt császári és horvát csapatok.

3

" Az utóbbiak között végvári katonák is voltak.

11 A császáriak mintegy tízezren lehettek, ök képezték a drávai hadtestet, amelyet korábban Schulz lovassági tábornok vezényelt; feladatuk a stájer határ fedezése volt a budai ostrom idején.'

12 Schärffenberget Schulz halála után nevezték ki parancsnokukká.

3

'

1 A Barcs mellett így jó kétszeresére növekedett létszámú hadoszlop Badeni Lajos parancsnoksága alatt indult tovább Pécs felé. A török kézen levő Szigetvártól délre vonultak el. Az őrgróf Endrőc közelében, egy Gerencs nevű puszta faluban jelentést írt a császárnak, amelyben beszámolt a környéken látottakról is. Amerre vonultak, csak fűvel benőtt, égett falvakat találtak. A horvátok, a végváriak, és talán a tatárok pusztították el őket. A leírást azzal zárta le, hogy amennyiben beljebb lakott falvakat talál, akkor azok fenntartásáról mindenképp gondoskodik majd.

34 Badeni Lajos hadoszlopa október 16-án érkezett Pécs alá. Közeledtükre a törökök felgyújtották a házakat és visszavonultak a belső várba. A dragonyosok a város omladozó falait megmásztak, majd a kitárt kapukon a csapatok benyomultak a városba és a tüzet eloltották. Ezután megkezdődött a belső vár rendszeres ostroma. Október 20-ára már rést ütöttek a keleti sáncon és három ásott akna is betöltve csak a robbantásra várt. A bent levők akkor már négy napja szomjaztak, mert a belső vár egyetlen vízvezetékét

35 a még ma is tápláló forrásánál eltömték. Ebben a reménytelen helyzetben október 21-én reggel a várba húzódott 3000 török adott szóra megadta magát.

30 Közülük az őrgróf kétezer férfit Grácba kísértetett

37 és még novemberben is ott tartották őket.

38 Badeni Lajos Pécs elfoglalása után két részre osztotta az alája rendelt sereget. Az egyik részt ő maga vezette Dárdára, a híd felégetésére, hogy késleltesse a török hadsereg következő évben várható felvonulását Dunántúl ellen. A másik seregrésszel Scharfenberg grófot Siklós ostromára küldte, ők a várost október 25-én megrohanták és 300 katona élete árán el is foglalták. A belső várat október 30-án adták csak át a törökök. Az átadás módját nem tudjuk biztosan. A török krónikás feltétel nélküli megadásról ír.

39 Lipót császár életrajzírója, Wagner szerint, ígéretre adták meg magukat, tehát elvonulhattak szabadon/'

0 Ennek viszont ellene szól Erdély törökországi követének a jelentése, miszerint a siklósiak is fogságban voltak még novemberben.

41 Scharfenberg Siklós elfoglalása után Badeni Lajoshoz csatlakozott, aki a hadoszlopával akkor még nem érte el az eszéki híd dárdai hídfőjét. Közeledtükre a Dárda alatt táborozó háromezer török lovas a hídon visszavonult