Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ
fogom naponta lejegyezni, hogy mi történt és azt minden alkalommal továbbítani. A vezér miután megkapta a legutóbbi császári parancsot a hadjáratot illetően, (május) 27-ről 28-ra virradó éjszaka elindult Laxemburgból s még aznap Győrbe érkezett. 29-én itt maradt, hogy részt vegyen az Úrnapi körmeneten, aminek a szertartását Kollonich kardinális végezte, s miután ő eminenciájával beszélt, 30-án elment Komáromba.• Vt Innen küldött parancsot, a hátul lévő ezredek menetének meggyorsítására, valamint a többi rendelkezésének végrehajtására. (Június] 2-án egy sajkában Esztergomba ment, ahol még csak 10 ezred gyűlt össze. Piccolomini és Baden ezrede 3-án, lotharingiai és Neuburg ezrede pedig 4-én érkezett meg. Ezen a napon a vezér átvezényelte mindezeket a csapatokat a Dunán, és a tábort Esztergom felett, a székesfehérvári útra néző síkságon jelölte ki. Scharfenberg grófnak megparancsolta, hogy másnap a hadsereggel menjen egyenesen Budára, Piccolomini grófnak, hogy Esztergomnál várja meg a többi csapatot, majd egy sajkába szállt és lement Budára. Még aznap este Budára ért, ahol az egész tüzérség díszlövései, s a rangjának s érdemeinek kijáró megbecsülés és öröm megnyilvánulásai fogadták. A tőle megszokott ájtatossággal vett részt a körmeneten, ami az ünnep 8. napján volt. Vacsora után a térre ment, hogy az erődítményt rendbehozassa, s itt jól meg tudtuk szemlélni ennek a jelentős térnek a nagyságát és a régi paloták szépségét, amelyek itt voltak, s mindenki egyetértett abban, hogy a császár Európa egyik legszebb terét fogja ebből kialakítani. Ezalatt Scharfenberg gróf Esztergomból eljött a hadsereggel és Veresváron táborozott, ahol sem az állatoknak, sem az embereknek nem találtunk vizet. 6- án elindultunk, hogy Óbudára jöjjünk, ahova a vezér ezen az éjszaka jött táborozni. Megérkezett Pálffy és Taaffe gróf és Lodron ezredes. Itt kapta a vezér azt a hírt, hogy néhány török Dárdára érkezett, s hogy az ellenség szorgalmasan dolgozik az eszéki híd helyreállításán. Miután a mögötte lévő ezrednek parancsot adott, hogy siessenek, a meglévő csapataival elindult, hogy az ellenség tervét felderítse. Ezalatt a székesfehérvári pasa hallván a budai ágyúzást, egy csapatot küldött azzal a paranccsal, hogy néhány foglyot ejtsenek, akiktől a terveket megtudnák. Az éjszaka néhány török elért a külvárosba, itt 2-3 parasztot elfogtak. 7- én reggel a vezér újból hírt kapott a törökökről, akik az eszéki hídnál szorgalmasan dolgoznak, s ugyanakkor jött a hír egy tatár hadtestről, akik a Duna túloldaláról átkeltek, s mivel a táborukban igen nagy számú szekér volt, tartottunk attól, hogy nem Egerbe akarnak-e élelmet szállítani? 8- án a vezér összehívta az ott lévő tábornokokat, hogy tájékoztassa őket arról a menetről, mely a Dráva felé fog tartani, s az lesz a célja, hogy az ellenség átkelését megakadályozza. Este Siklósról kaptuk a hírt, hogy a törököknek még csak 30 000 emberük vesz részt a hadjáratban, melyet 3 részre osztottak. A legerősebb a 20 000-es hadsereg, amely a nagyvezírrel van Belgrádban, a második a péterváradi hídnál lévő 7000 fő, s a harmadik az Eszéken
