Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) és belvárosi elemi, valamint a budai külvárosi elemi iskolát érintette. Ezek az oktatási intézmények egy hétre bezárásra kerültek. A polgármester ugyanakkor bejelentette, hogy gondoskodni fog arról is, hogy a nyugtalankodó lakosságot a sajtó segítségével is tájékoztassa. Megjegyezte, hogy ha a járvány kezelése érdekében radikális intézkedéseket vezetnének be, akkor be kellene zárni a templomokat, színházat, mozikat, kávéházakat, vendéglőket is, azaz minden olyan helyet, ahol tömegesen gyűlnek össze az emberek. Ezzel pedig megállna az élet és depresszió ülne az egész városra, ami csak súlyosbítaná a helyzetet. Szó esett az ülésen a hajnaltól késő éjszakáig dolgozó polgári orvosok katonaorvosokkal való megsegítéséről is. Dr. Rozs István vezértörzsorvos azonban sajnálkozva kijelentette, hogy a katonaorvosok is egész nap elfoglaltak, a polgári lakosság gyógykezelésére „fizikai idővel nem rendelkeznek".51 A bizottság végül tárgyalt a beteglátogató orvosok fogatokkal való ellátottságának nehézségeiről is.52 Továbbra sem került le a napirendről az iskolák bezárásának ügye. Dr. Ludwig Ferenc október 18-án bekérte a helybeli középiskolák igazgatóitól a vezetésük alatt álló tanintézetek megbetegedési kimutatásait. Ezekből kitűnt, hogy a Ciszterci Rend Római Katolikus Főgimnáziumában a diákok 15%-a, az Állami Főreáliskolában 14,25%-a, a Püspöki Tanítóképző Intézetben 31,72%-a, a fiú felsőkereskedelmi iskolában, a Miasszonyunkról nevezett női zárda felső leányiskolájában és gimnáziumában 15%-a betegedett meg. A polgári fiúiskolában, és a Pius alapítványi római katolikus főgimnáziumban a megbetegedések száma elhanyagolható volt.53 A vírushelyzet a megtett lépések ellenére súlyosbodott. A hatóságok további intézkedéseket léptettek életbe: a spanyoljárvánnyal kapcsolatos hírközlés kézben tartása érdekében az újságoknak tilossá vált, hogy az anyakönyvi hírek megjelentetésekor a halálokot is leközöljék, valamint a városi tiszti főorvos által naponta szolgáltatott adatokat a rendőrség sajtóirodája adhatta csak ki a sajtónak.54 Nendtvich Andor 1918. október 21-én - az orvosi szakvélemények és a városi közegészségügyi bizottság állásfoglalása figyelembe vételével - azokban az iskolákban, ahol a tanítás egy hétre már felfüggesztésre került, a tanítási szünetet október 28-ig meghosszabbította azzal a kiegészítéssel, hogy a szünet alatt az iskolahelyiségeket ki kell szellőztetni, a visszatérő tanulók egészségi állapotát pedig az iskolaorvosoknak „tüzetesen" meg kell vizsgálni. Mindezen túl a szük51 A hadügyminiszter azonban arra utasította a cs. és kir. katonai parancsnokságokat, hogy a katonaorvosok katonai szolgálatuk mellett polgári betegek gyógykezelését is végezhessék. Az orvosszükségletről közvetlenül az illetékes katonai parancsnoksághoz kellett fordulni. MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E-5479/1924. Dr. Rozs István vezértörzsorvos 8 katonai orvost engedett át a polgári orvosok megsegítésére. Ezeket az orvosokat dr. Ludwig Ferenc városi tiszti főorvos a munkamegosztást megtárgyalandó, értekezletre hívta össze. Dunántúl, 1918. október 23.5. 52 Pécs Napló, 1918. október 13. 3. 53 28779/1918. MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E- 5479/1924. 54 Dunántúl, 1918. október 19. 6. 251
