Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) séges elővigyázatosság és a szülők megnyugtatása végett elrendelte, hogy a Ciszterci Rend Római Katolikus Főgimnáziumában,55 az Állami Főreáliskolában, a fiú és leány felsőkereskedelmi iskolákban, a Püspöki Tanítóképző Intézetben, a nőzárda felső leányiskolájában és gimnáziumában,56 a Magyar Királyi Állami Fémipari Szakiskolában,57 végül a bányatelepi népiskolákban58 a tanítás november 3-ig szüneteljen. A szünet tartama alatt a diákokat eltiltotta a színházak, mozik látogatásától, a villamosok igénybevételétől, valamint elrendelte az iskolaépületek „legintenzívebb" szellőztetését, bútorzatának, kilincseinek erős forró lúggal történő fertőtlenítését, a szünetből különösen a vidékről visszatérő diákok 55 Ennek a veszélyes kórnak esett áldozatul az intézet egyik képzett, lelkes tanára is: Katona Bernardin, életének 31-ik évében október 29-én. CISZTERCI ÉRTESÍTŐ 1921,4. A főgimnáziumban Kárpáti Kelemen tankerületi főigazgató 1918. december 10. és 13. között hivatalos látogatást végzett. Az ezt követő tanári értekezleten elhangzott, hogy a tanulók egészségi állapota a járvány miatt kedvezőtlen. Közel 60%-uk szenvedett a betegségben, sőt még az értekezlet idején is minden osztályban 2-4 spanyolbeteg volt. A tanárok a kifüggesztett egészségügyi szabályok ismertetésével, az iskolaorvos tanácsainak megfelelő intézkedésekkel, különösen pedig a tomatanitást pótló testedző kirándulások gyakori rendezésével próbálták a tanulók egészségét óvni és fenntartani. MNL BaML VIII. 52. Ciszterci Rend (Nagy Lajos) Gimnáziuma iratai. Iktatott iratok. 2/1919. 56 „A Miasszonyunkról Nevezett női rend pécsi római katolikus Szent Erzsébet Leánygimnáziuma is megérezte az 1918- as gyászos évet. A kitört katonai lázadás, az októberi forradalom megakasztotta az előadások tartását. A szerb megszállás miatt az anyaországgal való minden érintkezés megszakadt, és sok tanuló a karácsonyi szünetet követően nem térhetett vissza az iskolába. Ezt a helyzetet súlyosbította a spanyolnátha terjedése, mely miatt a tanítás október 19. és november 11. között szünetelt. A gimnázium két szerzetes tanára Hering M. Agnes és Peytrignet M. Gabriella is áldozatul esett a járványnak." MIASSZONYUNK ÉRTESÍTŐ 1922, 3. A Pécs-Székesegyházi római katolikus halotti anyakönyv bejegyzése szerint Hering Mária Ágnes halálát 1918. augusztus 17-én tífusz okozta, Peytrignet Mária Gabriella pedig szervi szívbajban hunyt el szeptember 4-én. PEL III. 107. Pécs-Székesegyház. A képet tovább árnyalja, hogy a Miasszonyunk rend História Domusának decemberi bejegyzése szerint a spanyoljárványban több rendtestvér is megbetegedett, de csak egy, a már tüdőbajban szenvedő Antónia laikus testvér lett a kór áldozata. MNL BaML XII. 8. Miasszonyunk Rend Pécsi rendházának iratai. História Domus. Megjegyzendő, hogy az előbb említett laikus testvér a Pécs-Székesegyházi halotti anyakönyv bejegyzése szerint tüdőgümőkórban halálozott el 60 éves korában. PEL III. 107. Pécs-Székesegyház, Halottak anyakönyve, 1913-1933. Az állami halotti anyakönyvi bejegyzés szerint is Hering Mária Ágnes halálát hasi hagymáz, azaz hastífusz okozta. MNL BaML XXXIII. 1. a. Pécs I. anyakönyvi kerület halotti anyakönyve 1917-1918. 57 Az iskolaigazgató 1918. október 19-i jelentése szerint az október 7. és 14. közötti járványszünet után csökkent a megbetegedések száma, majd újfent emelkedés volt tapasztalható: 14-én 46,15-én 43,16-án 36,17-én 36, 18-án 33,19-én 40. A gyakorlati oktatást vezető 3 művezető közül csak egy teljesített szolgálatot, eredményes oktatás így nem lévén kivitelezhető, az iskolát november 4-ig bezárták. A beteg tanulók névjegyzékét a hatósági főorvosnál bejelentették. MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E-5479/1924. 58 a Pécsbányatelepen kialakult helyzetről dr. Hartung Árpád kerületi tb. városi főorvos jelentése szerint a nyár közepétől szeptember végéig 300 bányamunkás és körülbelül 600 családtag betegedett meg influenzában. Ezek az esetek rövid lefolyásúak és veszélytelenek voltak, két halálos kimenetellel, amit feltételezhetően egy már fennálló más szervi megbetegedés okozott. Október 1-től 16-ig 148-an betegedtek meg az influenzában, 4-en meg is haltak. Ezek közül 103 megbetegedés és 1 halálozás (összesen 474 diák tanult az iskolában) a diákok között történt. A betegség sok esetben komplikálódott tüdőgyulladással, és a halálosan végződő esetek 12-24 óra alatt folytak le. Az iskola bizonytalan időre való, sürgős bezárását kérte a főorvos. MNL BaML IV. 1406. g. Pécs Város Tanácsának iratai. Főjegyzői (Elnöki) ügyosztály iratai. E-5479/1924. A pécsbányatelepi állami halotti anyakönyv szerint 1918. október, november és december hónapban 23 fő halt meg influenzás tüdőgyulladásban. 252
