Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Ágnes A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) „Kötelességünk teljesítése mellett jelszavunk legyen, ha Isten velünk, ki ellenünk?"' „Az orvostudomány egyelőre teljesen tehetetlen. Minden klinikán, laboratóriumban lázasan dolgoznak, professzorok, asszisztensek, még magánosok is, amennyire idejük engedi, kutatják a kórokozót és keresik a gyógyító eszközöket. "1 2 A spanyolnátha elnevezést tisztázva meg kell jegyeznünk, hogy nevét meghazudtolóan nem Spanyolországból indult ki, és nem is volt a „nátha" szó hallatán feltételezhető könnyedebb megbetegedés. A milliók életét követelő,3 H1N1 influenzavírus4 okozta pandémia azért vonult be ezen a néven az történelembe, mert a háború miatt cenzúrázott európai sajtóban a semleges Spanyolország hírszerkesztőségei voltak az elsők, amelyek hírt adtak, hírt adhattak a felbukkanó új kórról.5 Valószínűsíthető, hogy a Távol-Keletről indult ki ez a világméretű járvány, és amerikai katonák vitték magukkal az Egyesült Államokba,6 majd az ország hadba lépése után a francia kikötőkbe. A magyar katonák az olasz fronton, 1918 júniusában találkoztak a betegséggel.7 A spanyolnátha Baranya vármegyé1 Dr. Tolnai Vilmos városi kerületi és tb. főorvos. Dunántúl, 1918. október 1. 2. 2 Miskolczi Napló, 1918. december 5.4. 3 Az 1918 és 1920 között több hullámban lecsapó járványban elhalálozottak száma a becslések szerint 20 és 50 millió fő körül lehet, de olvasni 100 millió halottról is. Mindenesetre a világ lakosságának kb. 20%-át megfertőző járványról van szó. Egy, már 1919-ben elkészült statisztika szerint 14 hónap alatt világszerte 20 millió ember haláláért volt felelős a spanyolkor. Dunántúl, 1919. október 26.4. 4 Az ekkoriban már ismert baktériumokkal ellentétben láthatatlan volt a korabeli optikai mikroszkópok alatt, így megfigyelni sem tudták közvetlenül. A kor orvosai úgy vélték, hogy a spanyolnátha egy közönséges influenzajárvány, melyet bacilus, az ún. Pfeiffer bacilus okoz. Pécsi Napló, 1918. október 27.1-2. 5 A hadban álló Osztrák-Magyar Monarchiában érvényben levő 1917. évi sajtórendelet szerint például tilos volt a csapatok egészségi állapotára kedvezőtlen fényt vető híreket közölni, így például a betegségek tömeges fellépését tárgyalni, nehogy az ilyen közlemények az ellenséges sajtó tudomására jussanak. Ez nemcsak a napilapokra vonatkozó korlátozás volt, hanem az orvosi szaklapok fokozott ellenőrzését is elrendelte az igazságügyminiszter. Ez a cs. és kir. katonai parancsnokságok által kijelölt katonaorvos szakértők bevonásával történt. MNL BaML VII. 51. Pécsi Királyi Főügyészség iratai. VII. 1914/43/10. 3603/f.ü.l917. 6 GÉRA 2015,733. 7 A betegség klinikai képét először 1918. július 22-én foglalta össze Ladislaus Schmidt tartalékos főorvos, a cs. és kir. 38. gyalogezred tartalék zászlóaljának orvosfőnöke. KISS 2006, 850-851. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/OrvosiHetilap_2006_05/?query=spanyoln%C3%Altha&pg=37&layout=s (letöltés ideje: 2020. március. 25.) 241
