Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)

Vargháné Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920)

ben való felbukkanását és elterjedését illetően három főbb szakaszt különböztethetünk meg. 1918 nyarán egy enyhébb lefolyású influenzaszerű járvány ütötte fel a fejét, ősszel azonban nagyszámú, súlyos, szövődményekkel járó, sok esetben halállal végződő megbetegedés történt. Ez a második hullám, bár november végére lecsengett, még 1919 első hónapjaiban is okozott megbetegedéseket. A harmadik, egyben leggyengébb szakasz 1920 tavaszán mutatkozott.

A spanyolnátha megjelenésekor fennálló viszonyok Pécsett

Ötödik éve folyt a háborús vérontás. A teljesség igénye nélkül a fennálló közhangulat megértésére nézzük, milyenek voltak a hátországi mindennapok 1918 nyarán, őszén Pécsett. A városban élelmiszer-, víz-,8 papírhiány, lakásínség (sok lakást olyan katonák foglaltak el, akik a laktanyákban is megszállhattak volna), ruhahiány (ezzel párhuzamosan papíring és papír alsónadrág, papírretikül megjelenése a polcokon), harisnya- és cérnaínség uralkodott, égbe szökő árak, ármaximálás, jegyrendszer, az ebből fakadó rendszeres, órákig tartó sorban állás, világítási rendelet, élelmiszerekkel történő visszaélések9 borzolták a kedélyeket. Egymást érték a közellátásról szóló rendeletek, melyek útvesztőiben nemcsak a lakosság, de előfordult, hogy maguk a hatóságok is nehezen tudtak eligazodni. Emiatt tájékozató gyűléseket szerveztek a lakosság számára, ahol városi tanácsosok tartottak előadásokat, majd válaszoltak a felmerülő kérdésekre.10 A feszültséget fokozta, hogy a frontról hazaérkező, testileg-lelkileg meggyötört, csökkent munkaképességű vagy esetleg munkaképtelen katonák visszailleszkedése a társadalomba nem járt nehézségek nélkül. A tartalékkórházból kiszökő katonák például a közeli községek kertjeiben, illetve a szőlőkben okoztak károkat a lakosság nagy felháborodására.11 Előnnyé válhatott a „hadmentesség", mind az állás-, mind pedig a párkeresésben.12 A sokat nélkülöző, egyre kisebb tápértékű élelmiszereket fogyasztó, a romló közhigiéniának is köszönhetően rendszeresen járványokkal (vérhas, kolera, tífusz, diftéria) sújtott, legyengült immunrendszerű lakosság találkozott 1918 nyarán egy ismeretlen, a hagyományos influenzától eltérően a nyári hónapokban megjelenő, nagy fertőzőképességű betegséggel.

8 A víztakarékosság jegyében hatóságilag korlátozták a vízhasználatot a városban. Pécsi Napló, 1918. szeptember 18. 6., Uo. 1918. szeptember 24.4., Dunántúl, 1918. szeptember 27. 2.

9 Például különböző minőségű liszteket kevertek össze a kereskedők, és a jobb minőségű árán, drágábban adták el. Pécsi Napló, 1918. szeptember 7. 3.

10 Nagy volt az érdeklődés: 500 pécsi polgár jelent meg az első, zsírellátást és boradót tárgyaló értekezleten. Pécsi Napló, 1918. szeptember 25. 5.

11 Pécsi Napló, 1918. szeptember 24.2-3.

12 Pécsi Napló, 1918. szeptember 1. 7., Uo. 1918. október 3. 8., Uo. 1918. október 19. 8.; Dunántúl, 1918. szeptember 22. 5.

242