Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikal szocialista karöltése... összebarátkozott. Egy év elteltével Herbert (Hámori) András gázgyári munkás és Bodnár Zsigmond segédtanfelügyelő Milánóba mentek érte „a pécsi melósok" nevében, kérve, hogy térjen vissza a városba. Hajdú ekkor előbb Bécsbe utazott Landler Jenőhöz, majd Belgrádon keresztül, a hazatérési engedély birtokában érkezett Pécsre augusztus 26-án. Rá három napra megtartották tehát a már említett, a keresztény és nemzeti pártok nélkül lezajlott pécsi törvényhatósági választásokat. A Horthy-ellenes hangulatot az egekig korbácsolták fel. Az új törvényhatósági bizottság elnöke ugyan- mint láttuk - „az Öreg", azaz Doktor Sándor lett, a polgármester pedig Linder Béla, ám Hajdúnak is jelentős szerep jutott az irányításban. A Baranya-Bácska-Bánság ügyosztály Pécsre érkezett vezetőjével, Mihajlovic-tyal is ő tárgyalt. Hornyák Árpád így fogalmaz: „[...] 1920 nyarára a jugoszláv megszállás meghosszabítását nem elvető, arra hajló képviselő - és hivatalnokgarnitúra került Pécs élére, amely a Honvéd Vezérkari Főnökség információi szerint szinte azonnal tárgyalásokba kezdett a belgrádi kormánnyal egy magyar ellenkormány felállításáról."83 Ugyancsak Hornyák megállapításával esik egybe, hogy a Pécsi Nemzeti Tanács újraválasztása után a baloldaliakban megerősödött a remény, hogy Jászival, lehetőség szerint Károlyival és Linderrel az élen Pécs központból mint- Jászi szavaival - „archimédészi pontból kiindulva” lehet „demokratizálni" Magyarországot, kisantant fellépés mellett eltörölni Horthy Miklós Magyarországát, azt balliberális alapokra helyezve.84 Hajdú az Uránia moziban „Szociális tanfolyam" nevű előadássorozatot szervezett, felújítva mintegy a régi, még a Nagy Háborút megelőző munkásiskolai előadások szellemét. Láttuk, hogy az izgága kommunistát a december 29-i PSZP-memorandum megfogalmazásában vitt vezető szerepe okán 1921 legelején kiutasították a városból. Ezzel gyakorlatilag véget is ért a szerb megszállás alatti tényleges működése, ugyanis ettől kezdve másodjára is, immár egészen hosszú emigrációba kényszerült. Csak 1945-ben térhetett vissza egyáltalán Magyarországra és Pécsre. 1921 januárjában Bécsbe érkezett, ismét felkereste az ott élő Landler Jenőt. Július 22-én a Kommunista Internacionálé, a Komintern III. Kongresszusán vett részt Moszkvában. Kommunista lévén meghatározó élménye volt, hogy egészen távolról, az ülésteremben megpillanthatta Lenint.85 Időközben Pécs megszabadult a 33 hónapos idegen járomtól. Rendkívül figyelemreméltó és egyben jellemző Hajdú egy, 1921. szeptember 20-án Kun Bélához intézett levele.86 Nem eldönthető, vajon csak egy előzetes levélvázlatról van-e szó vagy egy el nem küldött levélről. Annyi bizonyos, hogy Hajdú Gyula saját kézírása. Kun Béla ekkor már nem Ausztriában bujkált, hanem Szovjet-Oroszországban, a Krím-félszigeten vezette a még Leninnek is soknak tűnő, több tízezres leszámolást a krími tatá83 HORNYÁK 2010,15. 84 Uo. 15-16. 85 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Kézirat 1959.124. 86 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula levele Kun Bélához. Bécs, 1921. szeptember 20. 198
