Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... rok között. A Bécsben tartózkodó Hajdú beszámol mindarról, amit levelezés útján megtudott pécsi elvtársaitól a kényszerű távozását követően Pécsett történt fejleményekről. Levelét függelékként beiktatta Harcban elnyomók és megszállók ellen címet viselő, 1957-ben Pécs Megyei Jogú Város Tanácsának gondozásában a Mecsek Nyomdánál 1500 példányban megjelentetett emlékirataiba: „A magyarok bejövetele után kezdődtek a munkásüldözések, de ezekről pontos információink még hiányoznak."*7 Pont. Itt, ezzel a mondattal fejeződik be az a szöveg, amit az 1957-es kiadású kötet közöl. Sőt, maga a kötet ezzel a mondattal zárul! Csakhogy a fenti mondat után az eredeti levélben következik ám egy további mondat is! Ez pedig így hangzik: „Az bizonyos, hogy a Bécsi Magyar Újság híradásai erősen túlzottak, a közölt gyilkossági esetek mindegyikéről megállapították, hogy valótlanok. "87 88 Ez hiányzik a nevezett kötetből. Meglepődünk? Aligha. Jól példázza ez a proletárdiktatúra tendenciózus tudatalakítását. Ebből a kommunista félretájékoztatásból Hajdú Gyula mind emigrációjának Horthy Miklós kormányzósága alatti két és fél évtizedében, mind az 1945 utáni világban tevékenyen kivette részét. így és ezért vált „a hazai és nemzetközi munkásmozgalom fáradhatatlan harcosává". Röviden vázolom csak emigrációs, majd újra magyarországi további életútját. Bécsben belépett az Osztrák Kommunista Pártba, marxista, kommunista közírói tevékenységet folytatott. A harmincas évek legelején költözött a Szovjetunióba, ahol az ötéves tervet éltette. 1933-ban Párizsba ment, ott ügyvédi irodát nyitott, 1935-ben a Francia Kommunista Pártnak is tagja lett vérbeli internacionalista szellemben. Szinte borítékolható volt, hogy Párizsban Károlyi Mihállyal is felveszi a kapcsolatot. Nemhogy felvette, hanem egyenesen a Károlyi elnökölte Horizont Kör titkára lett! Cachin, Duclos elvtársakért rajongott, ahogy a már említett olaszokon túl a más nemzetiségű kommunisták közül Klara Zetkin és Dolores Ibárruri elvtársnők „mozgalmi tevékenységét", gyújtó szónoklatait értékelte sokra. O maga is szenvedélyesen szerette a szónoklást. Amikor 1945-ben hazatérhetett, döbbenettel tapasztalta, hogy a „magyar elvtársak" mindent papírról olvasnak fel.89 Említettem már, hogy az emigrációban 1937-ben feleségül vette régi harcostársa, „az Öreg", azaz Doktor Sándor Klára nevű lányát. Nem találunk rá önéletrajzi jellegű adatokat is tartalmazó írásában utalást, de nyilvánvalóan Párizs német megszállása miatt menekültek le Délre, gyakorlatilag a tengerhez, Grasse városába. Ez az ún. vichy Franciaország része volt ekkor. Tekintve, hogy a Pétain marsall elnökölte országrészben is sor került zsidóüldözésre, Hajdúnak papírokat kellett beszereznie. 1941. május 19-i keltezéssel adatott ki számára Marseille-ben a Magyar Királyi Főkonzulátuson az a levéltárunk birtokában lévő dokumentum, amely védelmük érdekében hamis állítással azt volt hivatva bizonyítani, hogy Hajdú Gyula feleségéhez 87 HAJDÚ 1957, 440^43. 88 MNL BaML XIV. 23 Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula levele Kun Bélához. Bécs, 1921. szeptember 20. 2-3. 89 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Kézirat 1959.156. 199
