Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban

Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... utazott lányához. A fél év lejártával jelentkezett Szegeden. Az előrenyomuló front elől a nyilasok vasúton Vácra szállították át. A börtönkórházból szabadította ki végül a szovjet. Csepelre került másik lányához, ott kommunista gyűléseken vett részt. Egyik levelében leírja az őket ért nagy tragédiát: egy részegen lövöldöző orosz katona Petyának becézett legnagyobb unokáját agyonlőtte. Annak ellenére teljesen kivehető ez a sor a levélből, hogy másik lánya, Klára ebből az „orosz" jelzőt kifestette, mielőtt levéltárunknak adta volna.62 Végül megint Keszthelyre került. Itt szenvedett egészségügyi sétájának végzése közben halálos autóbalesetet éppen 1945. november 7-én. Rossz nyelvek tudni vélik, hogy egy szovjet tehergépkocsi alá került. Elvtársai nagy részvét mellett temették el Keszthelyen, majd hamarosan Pécsett kapott díszsírhelyet. Térjünk át most Hajdú Gyulára! Doktor Sándor elvtársa, harcostársa és veje apó­sához hasonló megbecsülésben részesült a proletárdiktatúra időszakában. 1886. május 8-án született Somogyszilen, Kaposvártól északkeletre. Édesapja Hirschfeld Salamon izraelita vallású vegyeskereskedő volt, édesanyja Altstädter Hermina. Gyulának volt egy két évvel idősebb bátyja, Márk Imre, akivel együtt kérelmezték és kapták meg a névváltoztatási engedélyt 1904-ben.63 Atyjuk Pécsre költözött a családdal a Báthory utca 22. szám alá, mivel fiait taníttatni akarta. Gyula a Pécsi Püspöki Joglíceum diákja volt. Jogi végzettséget szerzett tehát. A Pécsi Napló című szabadelvű lapban kezdte meg pályafutásának egyik legkedvesebb szeletét, az újságírást. Cikkeinek szellemi­sége miatt a szociáldemokraták Szabó József és Szikora Imre vezetésével felkérték, hogy pártlapjukba, a Munkásba is írjon. Ennek 1906 nyarától tett eleget. Vezércikkeit és egyéb cikkeit minden esetben a kíméletlen, vad, gúnyos antiklerikalizmus jelle­mezte. Képtelen volt például a „papság" szót másként leírni, mint így: „papzsák". Eképpen tekintett vissza ezekre az évekre Harcban elnyomók és megszállók ellen címet viselő emlékirataiban: „ Volt egy nem kevésbé ellenséges érzelmű, de amellett minden csel­vetésre kész tábor: a klerikálisoké. Pécs püspöki város, számos templommal, kolostorral, apá­cazárdával, papneveldével és mindezekhez tartozó különböző intézményekkel, megannyi pappal, hogyha valamely alkalommal ezek felvonultak, felértek egy fekete hadsereggel."64 Ahogy Doktor Sándort életútjánál már említettem, az 1906-ban alakult Pécsi Mun­kásképző Egyletben és a Pécsi Munkásiskolában is vezető szerepet vitt Hajdú is. 1907-től a Munkásképző elnöke lett. Doktorral és másokkal együtt ő is rendszeresen tartott egyházellenes, marxista szellemiségű előadásokat a munkásoknak. A Szabad­gondolkodók Pécsi Társaságának titkárává választották Doktor Sándor elnöklete mellett. Szinte természetes, hogy ő is előadást tartott 1907 júniusának végén a már 62 MNL BaML XIV. 16 Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor levelei csa­ládjához. 1945. február 10. 63 MNL BaML XIV. 23 Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. 4872/1904. 1904. február 20. Majorossy Imre polgármester hivatkozik a M. Kir. Belügyministerium 1904. évi lll/IIII. b. sz. rendele­tére. 64 HAJDÚ 1957, 21. 193

Next

/
Thumbnails
Contents