Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... ismertetett Szabadgondolkodók Első Országos Kongresszusán, ahogy október elején a Szabad Tanítás Országos Kongresszusán is. Későbbi apósával ellentétben sosem csatlakozott viszont a szabadkőművességhez. Mindvégig érezhető, hogy amíg Doktor Sándort a nagy történetfilozófiai, társadalomelméleti és bölcseleti kérdések foglalkoztatták, vejét ezek nem hozták lázba, csak magára a „mozgalomra" összpontosított. Mondhatjuk, hogy Hajdú sokkal pragmatikusabb, gyakorlatiasabb volt, mint „az Öreg". Hajdú büszke is volt rá, hogy a „melósok" csak mint „a Gyulát" emlegették, mindig nagyon közvetlen hangot üthetett meg velük. Erre a bizalmas kapcsolatra 1956-ban és aztán Kádárnak írt leveleiben is előszeretettel hivatkozott.65 A túlzottan elvontnak és önjárónak ítélt66 szabadkőművességgel ellentétben a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba lelkesen lépett be. Erre 1907-ben került sor. 1910-től már a párt pécsi végrehajtó bizottságának tagja volt. Székházukat a Zrínyi utcában rendezték be Szabó Józsefék vezetésével. 1908. december 13-tól kezdve a Munkás már politikai hetilapként jelenhetett meg belügyminisztériumi engedéllyel, mivel sikerült lefizetniük biztosítékként a szükséges összeget. Hajdú még nagyobb hatást fejthetett tehát ki cikkeivel. 1909-ben Pellérden keveredtek botrányba. Azaz keverték magukat, hiszen a keresztényszocialisták gyűlésének megzavarására vonaton kiutaztak, majd az állomásról begyalogoltak a templomhoz, amelynek kertjében a nyitó szentmiséről kijövőknek nekiestek. Hatalmas verekedés kerekedett a dologból. A Munkás arról cikkezett, hogy „a csukások és tányérnyalóik" elleni harc újabb állomása megmutatta a munkásság erejét.67 68 Majdnem Hajdú még el sem indult karrierjébe került ez a „balhé", hiszen a kamarai ügyész - teljesen érthető mód - vádat emelt ellene, kizárását kezdeményezve. Végül 1909. december 22-én Budapesten mégis levizsgázhatott az ügyvédi vizsgabizottság előtt. „A klerikálisok és azok tahpnyalói által elkövetett ármánykodások és gyalázkodások dacára, melyeket személyes és tanulmányainak bevégzése ellen elkövettek"68 - írta a Munkás. Hajdú Gyula 1910-ben nyitott ügyvédi irodát, és kezdte meg ügyvédi tevékenységét a Rákóczi út 70. szám alatt. Mint „a nép, a melósok" ügyvédjét reklámozta pécsi pártlapjuk. Ugyanebben az évben a szocdemek pécsi végrehajtó bizottságának tagjává választották, majd 1911-ben bekerült Pécs törvényhatósági bizottságába is. Itt mindvégig Nendtvich Andor polgármester és Visy László városi főispán ádáz ellenfelének számított. 1915 végén kapta meg behívóját, s 1916 októberétől 1917 áprilisáig az orosz hadszíntéren a m. kir. 8-as honvéd huszárezred katonájaként szolgált. Hazatérése után folytatta addig is folyamatosan, helyettesítéssel működő praxisát. 65 MNL BaML XIV. 23 Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula levele Kádár Jánoshoz. Bp, 1959. március 26. 66 MNL BaML XIV. 23 Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Kézirat 1959.22. 67 Munkás, 1909. június 20.1-2. 68 Munkás, 1910. január 1. 194
