Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... 1945-ben a szovjet megszállással véget értek Hajdú és felesége, Doktor Klára számára az emigrációs évtizedek. Hazatértek Pécsre, ahol nem meglepetésre beléptek az MKP-ba. Lakhelyük a belvárosban, a János utca 1. alatt volt. A párt dél-dunántúli bizottságának tagja lett, s már 1945 decemberében a Baranya megyei pártbizottság tagjai között találjuk. 1945. november 4. és 1953. március 8. között a Baranya és Tolna megyei választókerület MKP-listáján nemzetgyűlési illetve országgyűlési képviselő volt. 1949. május 15-én a Magyar Függetlenségi Népfront országos listájáról szerzett újabb mandátumot. 1947. január 25-étől az Iparügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, majd a koalíciós egyezmény értelmében 1947. november 15-én az Igazságügyi Minisztérium adminisztratív politikai államtitkári posztját töltötte be 1949. október 31-i felmentéséig. 1950-1951-ben az Állami Ellenőrzési Központ főosztályvezetője volt. 1949-től az ELTE Jogi Karán a Politikai Tanszék vezetője volt. 1948-tól a Magyar Jogászszövetség társelnöke. 1951 novemberétől a Nemzetközi Jogi Tanszék egyetemi tanári rangú vezetője lett. 1957-ben az állam- és jogtudományok doktora tudományos fokozatot szerezte meg. 1963. augusztus 30. napján a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány kinevezte a Tudományos Minősítő Bizottság tagjává.95 Mint nemzetközi jogász a háború és béke, a leszerelés, a gyarmatosítás, a nemzetközi szervezetek és egyezmények témakörében kutatott és publikált sokat. Hajdú Gyula életének a kommunista diktatúra alatti alakulását nem tisztem tovább részletezni, ám egy kitekintést mintegy epilógusként megér. Levelezését, feljegyzéseit, magáncélra készült vázlatait olvasva az a meggyőződésem alakult ki, hogy egyszerre volt a rendszer kegyeltje, aki idővel budapesti, újlipótvárosi, a Szent István park 10. szám alatt álló,96 a Dunára és a Margit-szigetre néző negyedik emeleti, a sors és a proletárdiktatúra kódolt fintoraként polgári lakásából ostorozta az imperializmust és dicsőítette a Szovjetunió békeharcát, rendszeresen „Nyugatra" utazhatott, a szállodai számlák alapján az Isztrián tengerre néző lakosztályokban heteket pihenhetett,97 másfelől egyértelműen újra és újra kiolvasható soraiból egy nagy fokú megbántottság, mellőzöttség érzése. Szent meggyőződése volt, hogy a mindenkori pécsi „melósok", bányászok az ő bizalmasai, akik mintegy a régi, 1919-20-as „jó" emlékek nyomán mindig szeretettel fogadják, képviselőjüknek tekintik, hallgatnak rá, figyelnek szavára. Éppen emiatt jelentkezett közvetítésre 1956 novemberében is, amikor repülőgéppel érkezett Budaörsről a sztrájkoló pécsi és Pécs-kömyéki bányászokhoz. De ezekre, még tulajdonképpen az első világháború előtti esztendőkre viszszamenő kapcsolatokra hivatkozva akart újra és újra képviselő is lenni, s mérhetetle95 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula személyes iratai. MTA 4176/1963. 96 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Dr. Hajdú Gyula külföldi magánlevelezése. 4. 97 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Dr. Hajdú Gyula külföldi magánlevelezése. 8. 201
