Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... nül zokon vette, ha és amikor Kádárék nem indították. A Rajk-perbe belekevert és 1949. október 15-én Rajkkal és Szőnyi Tiborral együtt kivégzett Szalai András, születési nevén Lendler Ervin, az MKP káderosztályának helyettes vezetője unokaöccse volt, azért is látta bölcsnek még Rákosi alatt kicsit háttérbe vonulni.98 Jellemző egy, kéziratban maradt, levéltárunkban olvasható visszatekintésének ez a néhány sora is: „Rákosi neve ugyanolyan bűvös hatást váltott ki, mint Sztáliné: felpattanva helyéről, mintha extázisba esett volna, felállva ujjongott és tapsolt mindenki, valahányszor azt kimondották. Felejthetetlen marad számomra a jelenet, midőn az országgyűlés egyik ülésén, amikor már vagy tizedszer ugráltak fel a képviselők ilyen alkalommal, eluntam már ezt a parádét és abbahagytam a tapsot, mire azonban egy szomszédos képviselő olyan lesújtóan megvető szemvillanással terített le, hogy kénytelen voltam újból összecsapni a tenyereimet."99 100 * Azért természetesen megnyugtatásul megcsillantja esküdt antiklerikális szellemiségét is, hiszen ekképp folytatja: „jobban megbotránkoztak a Rákosiban hívők az ilyen magatartáson, mint pld. a mise fanatikusai háborodtak volna fel azon, ha valaki feltette volna szertartás alatt a kalapját. "m Megsértődött azon is, hogy 1959-ben kihagyták a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából tartott központi ünnepségre meghívott „harcosok" sorából. Idézek a Kádár Jánoshoz írt leveléből: „Kétségtelenül százával, talán ezrével küldték szét a meghívókat, de nekem nem jutott egy sem, Én nem létezem, a régi elvtársak, harcosok felkutatására rendelt szervek engem nem kutattak fel [...]. Mindezek dacára én nem vagyok 'régi elvtárs' és nem vagyok érdemes arra, hogy az évforduló ünnepélyeire meghívjanak [...]. Kedves Kádár elvtárs! Igyekeztem tárgyilagosan megvilágítani a helyzetemet. Nem tudom, kinek vagy minek szolgál, hogy engem félrelökjenek, a valóságban: kiközösítsenek. Akik ezt a kiközösítést organizálják, úgy látom, nagy tökélyre vitték ezt a tudományukat. [...] Ha azonban helyénvalónak látod az általam sérelmesnek tartott elbánást, nem kívánlak továbbzaklatni és tudomásul veszem, hogy ez megfelel a Párt intencióinak. "m Igen, Hajdú Gyula egyszerre volt sértett ember, a bevett, jól ismert kommunista zsargon parafrázisával élve „a hazai és nemzetközi munkásmozgalom fáradhatatlan" és vérig sértett harcosa, másrészt egyáltalán nem merült ki ténykedése szülőfaluja, Somogyszil művelődési otthonának támogatásában102 vagy éppenséggel egy, az ifjúság, elsődlegesen természetesen a KISZ-funkcionáriusok retorikai képzésére szánt „Doktor Sándor ösztöndíj" alapításában.103 Miközben elítélően szól a Rajk-per-98 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Kézirat 1959.54-60. 99 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Kézirat 1959. 70. 100 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Kézirat 1959. 71. ,0' MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula levele Kádár Jánoshoz. Bp, 1959. március 26. 102 MNL BaML XIV. 23 Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Szappanos Sándor v.b. elnök köszönőlevele Hajdú Gyulához. Somogyszil 1970. augusztus 29. 103 MNL BaML XIV. 23. Hajdú Gyula ügyvéd, államtitkár irathagyatéka 1886-1973. Hajdú Gyula levele „Baló István elvtárshoz", a pécsi Dr. Doktor Sándor Művelődései Ház vezetőjéhez a Doktor Sándor pályázat ügyében. Bp., 1971. szeptember 23. 202
