Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) dekében Oberhammer Antal rendőrfőkapitány megtiltotta a 15 éven aluli gyermekeknek a színház és a mozi látogatását.78 További szigorításokat is eszközölt: a lakosság november 1-jén, Mindenszentek napján csak délelőtt látogathatta a temetőket, délután 1 órakor a temetők kapuit bezárták és a délután folyamán kizárólag az egyes temetési menetekhez tartozókat engedték be.79 A spanyolnátha betegeket kezelő orvosok munkájának biztosítására a magánfogatok orvosi igénybevétele is mindinkább szükségesnek mutatkozott. Dr. Greiner Gizella gyakorló orvos személyes esetén keresztül érezhetjük át ezt a problémát. A doktornő a városi tiszti főorvosnak írt panaszos levelében mutatta be, hogy a járvány milyen ember feletti terhet ró az orvosokra. O például üzemorvosként praktizált (többek között a Pécsi Dohánygyárnál), kollégája megbetegedése folytán annak pácienseit is kezelte, ehhez járult még a magánpraxisa betegeinek gondozása. Ez akár napi 40-50 beteg meglátogatásával járt, ráadásul a járóbetegeket is el kellett látnia. Mindezt tette úgy, hogy nem mindig sikerült bérkocsit szereznie, ha pedig sikerült, előfordult, hogy a beteglátogatások között leszállították azzal az indokkal, hogy a kocsisnak előre vállalt fuvarja van. Ilyen esetben a doktornőnek gyalog kellett folytatnia az útját. Ez annyira megterhelő volt számára, hogy levelében így írt: „ma, október 17-én erőim felmondják a szolgálatotKöztudott volt az orvosok között, hogy a kocsisok, amennyiben lehetséges volt, mindenféle ürüggyel kibújtak az alól, hogy orvost kelljen a betegeihez szállítani. Ludwig Ferenc 1918. október 18-án pártolólag felterjesztette az ügyet a polgármesternek. Végül Benyovszky Móric Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja80 előterjesztésére a belügyminiszter október 22-én táviratilag engedélyezte, hogy a személyszállításra szolgáló magánfogatokat a spanyolnátha betegeket kezelő gyakorló orvosok igénybe vegyék, szükség szerint számukra rekvirálják. A fuvarköltséget a törvényhatóság területén érvényes árszabás szerint az orvosoknak kellett kifizetniük.81 A polgármester azonban már a belügyminiszteri engedély megérkezése előtt, október 19-én intézkedett az orvosok részére szükséges járművek biztosítását illetően. A felkért kocsitulajdonosok „előzékenyen” engedték át fogataikat az orvosoknak 3 naponként felváltva való használatra. Fogatokat ajánlott fel a Pécsi Megyéspüspökség, a Pécsbaranyai Szeszfőző Szövetkezet, a Dunagőzhajózási Társaság, a Höffler Bőrgyár Részvénytársaság, a Pannónia Sörgyár, a Hunnia Vajvállalat, Baumann Emil, Benkő József, Benkő Mihály, az Engel Adolf és fia cég, Förster Jenő, Neumann Ignác, Krausz Ábrahám fia, és a Schreiber Rezső és Fia cég. A fogatok tulajdo78 Dunántúl, 1918. október 24. 6. 79 Dunántúl, 1918. október 31.5. 80 Gróf benyói és urbanói Benyovszky Móric (Nagylég, 1872-Budapest, 1936) Baranya vármegye főispánja (1906-1910), Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja (1917-1918; 1935-1936). NAGY 2010b, 101. 81 Pécs szabad királyi város polgármesterének küldött belügyminiszteri távirat szerint. 257
