Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Vargháné Szántó Ágnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1919)
Varghám Szántó Agnes: A spanyolnáthajárvány Baranya vármegyében és Pécsett (1918-1920) nosainak a hatóság támogatásában való készséges részvétele így szükségtelenné tette a rekvirálást.82 Pécs októberi közegészségügyi állapota tehát kedvezőtlen volt, a spanyolnátha „minden eddigi járványnál nagyobb mérvűleg uralkodott és a halálozások számát rendkívüli módon felemelte". A hónapban a pécsi kórházakban83 1541 főt, közköltségen 1877 főt (főként spanyolbetegeket), összesen 3418 egyént kezeltek különböző okokból, ebből a kórházakban meghalt 97 fő.84 A halotti anyakönyvi bejegyzések tanúsága szerint 1918. októberben 100 bejegyzésben szerepel halálokként az influenza, illetve influenza a következő szövődményekkel: agyhártyalob, tüdővizenyő, tüdőlob, szívburoklob, hörgöcslob, bélvérzés.85 A dr. Ludwig Ferenc tájékoztatására alapozó sajtóadatok szerint Pécsett októberben összesen 2393 spanyolnáthás megbetegedést jelentettek be,86 amiből 1434 felnőtt, 663 tanuló és 396 (6 évnél fiatalabb) gyermek volt. A betegségben meghalt októberben 123 egyén, azaz az összes bejelentett beteg 5,14%-a. Az elhunytak közül 101 polgári személy és 22 katona volt.87 A Pécs városi közigazgatási bizottságban az egyéb fertőző betegségekről is készült statisztika, ezen adatok tükrében, a többi fertőző betegséggel összevetve láthatjuk a spanyolnátha-fertőzés súlyosságát. Pécsett októberben a következő fertőző megbetegedéseket jelentették be: kanyaró 3, difteritisz 8, vörheny 9, tüdővész 12, hasihagymáz 16, vérhas 49, influenza 2393. Közülük meghalt vérhasban 1, hasihagymázban 6, tüdővészben 22, influenzában 123 egyén.88 Novemberben hozta le a sajtó a jó hírt: szűnőben a spanyoljárvány!89 A város közegészségügye november hónapban az előzőhöz képest valóban kedvezőbben alakult: a kórházak betegforgalma lényegesen apadt, a születések szaporodtak, a halálozások száma csökkent, a fertőző betegségek csak szórványosan fordultak elő. A spanyolbetegség ugyan novemberben is járványos jellegű maradt, de csak kisebb számban fordult elő, enyhe lefolyással. A pécsi kórházakban ápolt betegek száma 1369-re csökkent, 1571 beteg gyógykezelése történt közköltségen, akik közül azonban a legtöbb továbbra is spanyolnáthás volt. A város területén novemberben a következő fertőző betegségek fordultak elő: vérhas 2, hasihagymáz 3, tüdővész 4, vörheny 5, difteritisz 6, spanyolbetegség 603. Fertőző betegségben 75-en haltak meg, akik közül 70 a spanyolnátha ál82 Dunántúl, 1918. október 26. 6. 83 városi közkórház, irgalmasok kórháza, bányatelepi kórház 84 MNL BaML IV. 1416. b. Pécs Város Közigazgatási Bizottságának iratai. Tiszti főorvos havi jelentései. I- 27/1918,1-12/1919. 85 MNL BaML XXXIII. 1. a. Pécs I. anyakönyvi kerület halotti anyakönyve. 1917-1918. 86 Innen is látható, hogy nem minden spanyolnátha beteg került kórházba. 87 Dunántúl, 1918. november 3.6. 88 Dunántúl, 1918. november 15. 5. 89 Dunántúl, 1918. november 7. 3. 258
