Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... Ahogy már említettem, az 1918. november 1-jén megalakult Pécsi Nemzeti Tanács titkára lett. Ilyen minőségében tartott támadó hangú szónoklatot a Városháza erkélyéről. Ebben a „régi Magyarországot" temette nagy örömmel: „De nem szabad elfelednünk, hogy sokan vannak még most is a letört rendszer hívei és milliókat számlálnak a műveletlen, könnyen félrevezethető tömegek, melyeket a reakció a forradalom hátbatámadására felhasználhat. Különösen figyelmet kell fordítani a papság, elsősorban a falusi papság működésére/'69 Első intézkedései egyikeként magához hívatta Visnya Ernő takarékpénztári vezérigazgatót, mivel a felállítandó Nemzetőrségnek pénzre volt szüksége. November 14-én megszállta a várost a szerb hadsereg. A Pécsi Nemzeti Tanács említett „Magyarok voltunk, magyarok vagyunk.kezdetű határozatának megfogalmazásában Hajdú is részt vett. Ennélfogva másnap, december 4-én ő is a letartóztatottak közt volt. Négy nap elteltével hallgatta ki őket a szerb katonai ügyész a Lóránt-palotában, a városparancsnokságon. Cveticet visszahívta Belgrád, búcsúzásképp magához hívatta Hajdút, akinek visszaemlékezése szerint így búcsúzott: „Remélem, azért barátok maradunk!"70 Hajdú az elkövetkező időben egyértelműen vezető szerephez jutott a szerb parancsnoksággal folytatott - szükségszerűen egyenlőtlen - egyeztetések során. Cvetic utóda, Radovanovic ezredes németül jól tudott, így tolmács nélkül értekezhettek. A város és az egész megszállt terület élete azonban a háború utáni és a megszállásból fakadó körülmények között egyre nehezebbé vált.71 A demarkációs vonalon túli területtel gyakorlatilag lehetetlenné vált a kapcsolat. A bánya széntermeléséből is csak elenyésző mennyiség juthatott magyar szükségletre, a többit a szerbek maguknak foglalták le.72 Már az élelmezés is egyre kritikusabbá vált. A falvak termelésének jelentős része is Eszék felé irányíttatott. A legnagyobb sérelmek egyike volt, hogy a közigazgatást is teljesen a megszállók vették át. Tudvalevőleg 1919. február 22-én, egy szombati napon vette kezdetét az általános sztrájk. Ezen a reggelen egy 42 tagú küldöttség ment Radovanovic ezredes városparancsnokhoz.73 A parancsnokságon egy memorandumot adtak át neki, amelyben az előbb említett sérelmek orvoslását követelték. A reakció a szokásos volt: az egész delegációt azon nyomban letartóztatták. Másnap, 23-án, vasárnap közülük 8 főt vonattal túszként elszállítottak. Köztük volt Hajdú Gyula is. Társai voltak Noé János szociáldemokrata párttitkár, Makay István városi tanácsos, Blaskovich Iván megyei főjegyző, Fischer Béla megyei aljegyző, Fábián Jenő postafőtanácsos, Tarlós György és Szabó József postatitkárok. Halmos 69 Pécsi Napló, 1918. november 2. 1-2. Mivel a Belvárosi plébánia papsága puszta tájékozódási céllal meghallgatta a szónoklatot, mint zsidó fiskálist aposztrofálták Hajdút. 70 HAJDÚ 1957,224. Ugyanitt Hajdú azt állítja, kihallgatása során javasolta, keressék elő a Munkás és a Pécsi Napló egykori számait, amelyek egyértelműen igazolják, hogy annak idején Bosznia-Hercegovina annexiója ellen foglalt állást több szónoklatában. Uo. 223. 71 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. VI. kötet, 1918. február 13. 72 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. VI. kötet, 1918. február 15. 73 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. VI. kötet, 1918. február 23. 195
