Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... anyák életkörülményeinek javítása - gondoljunk csak a Fiumében leányanyától született Csermanek, azaz Kádár Jánosra vagy a Rákosinak adott említett ösztöndíjra, a Lions és Rotary klubokra. De egyértelműen ebbe a sorba tartozik Doktor Sándor bábaképezdei ténykedése is csakúgy, mint az első világháború során tanúsított jószolgálati tevékenységei. Ami a filozofikus célokat illeti, ezekben is jeleskedett Doktor Sándor. Gyakorlatilag nem volt olyan, akár családtagjainak írt levele, amelyben ne tért volna ki részletesen az őt haláláig foglalkoztató társadalombölcseleti, történetfilozófiai kérdésekre.23 Baráti levelezésében is ez volt mindvégig a hangsúlyos,24 ahogy számos rövidebb-hosszabb tanulmányt is írt ezekről a kérdésekről. Sőt, még élete végén, a börtönből is ilyen témákban és szellemben írta leveleit is!25 Mind a filantróp, mind a filozofikus célkitűzések teljesen megfeleltek tehát Doktor Sándor egyéniségének. E kettő készíti elő egyébként hagyományosan a mozgalmat a társadalom szemében rokonszenvessé tevő módon a harmadik említett célkitűzést, a progresszívat, magyarul haladót. Ez jelenti a tényleges politikai szerepvállalást, a társadalom szabadkőműves elvek szerinti átalakításának gyakorlati részét. Doktor ebből is bőven kivette a részét! Ennek jegyében szervezte már 1907-ben az említett, 1906-ban Doktor és Hajdú vezetésével alakult Szabadgondolkodók Pécsi Társasága a Szabadgondolkodók Első Országos Kongresszusát. Azt mondhatjuk, hogy hazánkban az első nyilvános szabadkőműves nagygyűlést, kongresszust Pécsett tartották, éppen Doktorék hathatós szervezőmunkájának eredményeként. Egészen élénk levelezést folytattak, rendszeresen „rendtestvéri üdvözlettel"26 zárva és aláírva leveleiket. Magára a kongresszusra 1907. június 29-én és 30-án került sor. Olyan előadók szerepeltek ezen, mint Pikier Gyula, Somló Bódog, Fényes Samu, Glücklich Vilma, Jászi Oszkár, Harkányi Ede, no és Doktor Sándor és Hajdú Gyula. Érmek ellensúlyozására még abban az évben, 1907-ben, október 2. és 6. között tartották ugyancsak Pécsett a Szabad Tanítás Országos Kongresszusát. Ezen maga a nagy székesfehérvári megyéspüspök, a lángszavú Prohászka Ottokár, a korabeli keresztényszocializmus nagy alakja is előadást tartott. A kongresszus jelentőségét mutatja, hogy - ahogy ma fogalmaznánk - egy Prohászkát „lehoztak" ide. Egészen élénk szellemi élet folyt ekkor városunkban. A kongresszuson egyébként a szabadelvű oldal emberei is előadtak, köztük megint Jászi is.27 Doktor előadásának címe ez volt: A termelőeszközök társadalmasítása. Egyébként széleskörű levelezésében az olyan kifejezett marxista fogalmak, mint „nagytőke", 23 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor levelei családjához. 24 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor levelei. 25 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor levelei családjához. Példa erre 1941. szeptember 9-én kelt levele. 26 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor levelei. Jászi Oszkár levele Doktor Sándorhoz. Bp. 1906. szeptember 23. 27 Már itt elkezdődött az az évszázados szokás, hogy a kereszténykonzervatív oldal fórumaira a szabadelvű oldal képviselőit is rendre meghívják, míg fordítva ez egyáltalán nem igaz. 183
