Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Ráció Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... „termelőeszközök", kizsákmányolás", „őskommunizmus", „ősközösség", „osztályharc" rendre előjönnek.28 Sok igazság volt tehát abban, amikor Rákosiék és Kádárék proletárdiktatúrája idején őt, mint nagy marxista gondolkodót aposztrofálták. Mondanunk sem kell, hogy Doktor Sándor a fontos korabeli liberális fórumokkal, köztük a Huszadik Századdal és a Társadalomtudományi Társasággal is évek hosszú során át élénk levelezésben állt. Ebben az egyértelmű szellemben ténykedett tehát politikailag Doktor Sándor a Nagy Háború kitörése előtti években is. A világháború elején ismét alkalma nyílt a szabadkőműves mozgalom filantróp jellegének megcsillantására is. Az általa vezetett Bábaképzőben önkéntes ápolónői tanfolyamot szervezett, amelyen gyorstalpalóban képezték ki az ápolónőket, köztük nagyatádi dr. Visy Lászlónak, Pécs sz. kir. város főispánjának két leányát is, akik nemsokára magával Doktor Sándorral és egy frontkórházzal a Kárpátokba utaztak.29 A Nendtvich Andor polgármester melletti ekkori városi főispán, Visy László, a Nemzeti Munkapárt tagja, Tisza István gróf miniszterelnök személyes jó barátja, lelkes párthíve voltaképpen éppen szöges ellentétben állt Doktor Sándor nézeteivel. Kiváló minőségű diósgyőri papírra esténként még városházi irodájában vagy Inczédy Dénes (ma Hunyadi úti) villájában saját kezűleg gépelt, napról napra egészen részletesen vezetett, elsődlegesen „családja okulására” szánt,30 6 kötetes - levéltárunk, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában letétként elhelyezett - Háborús Naplójában többször kitér arra, hogy Doktor egy menthetetlen idealista, aki minden baj forrását Tisza „rendszerében" látja, ahogy minden társadalmi probléma, sőt kifejezetten a háború felszámolását az „általános titkos" bevezetésétől, a választójog kiterjesztésétől, elsődlegesen pedig nők számára megadásától várja.31 Ha szavazhatnak a nők is, meglesz az azonnali világbéke, nem lesz többé háború. Nos, Visy nemcsak lányait küldte el a Bábaképző tanfolyamára, hanem a M. Kir. Zrínyi Miklós Honvéd hadapródiskola avatóünnepsége után személyesen sietett felkeresni politikai ellenfelét annak irodájában a mai Édesanyák útján, hogy egyeztessék egy mozgó frontkórház kiküldésének részleteit.32 Pécs városa ugyanis már a háború előtt - Szegedhez hasonlóan - vállalta, hogy egy ilyet összeállít. Megalakították a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Önkénytes (sic!) Egészségügyi Osztag Pécsi Fiókját. A költségeket a város állta. Orvosigazgatója Doktor Sándor lett.331914. november 7-én, szombaton délután indultak az indóháztól vonattal a Pécs-Baja-Szabadka-Szeged-Arad-Nagyvárad-Máromarossziget útvonalon a Keleti-Kárpátokba. Ment velük tehát Visy városi főispán két leánya és veje is. Bőven volt munkájuk, operációkat végeztek. A későbbiekben többfelé irányították 28 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor levelei. 29 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. I. kötet. 342. (1914. nov. 7.) 30 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. I. kötet. 3. 31 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. I. kötet. 301. 32 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. I. kötet. 252. 33 MNL BaML XIV. 60. Visy László Pécs szabad királyi város főispánja naplói. I. kötet. 300. 184
