Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... Igen, Doktor Sándor - a „humanista" szellemet tudatosan idézve alkalmanként Doctornak is írták, c-vel tehát - szabadkőműves volt, a pécsi Irányi Dániel Szabadkőműves Páholy tagja. Ennek irányító felettes páholya volt a Symbolikus Nagypáholy. Ez alá tartozott a Jászi Oszkár mint nagymester vezette Martinovics páholy is. A katolikus keresztény Dunántúl című lap többek közt így számolt be az Irányi Dániel páholy megalapításáról19 a pécsi Perczel Miklós utca 12. szám alatt, azaz a Csukás-házként ismert, ma is szabadkőműves jelvényekkel díszített homlokzatú, beszédesen a Nemzeti Színház mögött álló épületben, ahogy ez iróniával magának a mostani pécsi páholynak, a Zsolnay Vilmos páholynak honlapján is olvasható: „[...] Ezekben a szobákban találkoznak össze a pécsi szabadkőművesek, akiknek száma elenyésző csekély. Kelemen Mózes dr. főmesteren kívül Doktor Sándor ár., Szilárd Armin dr., Jusztusz Mihály, Blau Adolf dr., Gebauer Gusztáv, Kálmán Imre dr. tagjai a páholynak, akikhez még Pécsről Siklósról és Mohácsról is csatlakozik néhány ember. A pécsi páholy szabadkőműveseinek száma összesen 22-26."20 A Csukás-ház Kelemen (Klein) Mózes háza volt. O volt a pécsi „páholyfőceremóniamester". 1914. február 20-án ugyancsak a Dunántúl írta ezeket: „[...] következett a másik szónok, az utriusque doktor, azután megint egy másik, azután a Nádor-szálló külön termében következett a bankett. Jó bor mellett, pecsenye mellett megállapították maguk közt, hogy a pécsi páholyavatás fényesen sikerült,"21 Ez az „utriuscjue doktor" ironikus utalás dr. Doktor Sándorra. Raffay Ernő azért folytathatott - eleddig gyakorlatilag egyedüliként - mélyreható kutatásokat a magyarországi szabadkőművességgel kapcsolatosan a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, mert példátlan a szabadkőművesség történetében, hogy annak iratai olyan jól megmaradtak, mint a magyarországi esetében. Ez abból adódik, hogy Magyarországon három ízben is betiltották a mozgalmat, mégpedig először Kun Béláék, másodszor - s ez a legjelentősebb - a Horthy-korszak legelején, Simonyi-Semadam Sándor m. kir. belügyminisztere, Dömötör Mihály rendeleti úton 1920 májusában, majd harmadjára Rákosi Mátyásék. Az utóbbi lassan, vonakodva tette ezt meg, már Moszkvának kellett méltatlankodva sürgetnie, hiszen Rákosi annak idején Szegeden ösztöndíjat kapott a szabadkőművesektől.22 Raffay úgy fogalmaz előadásaiban a páholyiratok alapján, hogy a szabadkőművességnek három kinyilvánított célkitűzése volt: az első a filantróp, a második a filozofikus, a harmadik pedig a progresszív. Az elsőbe, az emberbarátiba olyasmiket sorolhatunk, mint a magyar Országos Mentőszolgálat tulajdonképpeni megszervezése, a leány19 Dunántúl, 1914. február 20. 3. 20 Figyelemreméltó, hogy a Zsolnayakat és Vasváryakat, ezeket a régi szabadkőműves családokat nem találjuk már a felsorolt nevek között. Eddigre eltávolodtak a politikailag radikalizálódó páholytagoktól. 21 Dunántúl, 1914. február 22. 22 Értelemszerűen éppen a pécsi szabadkőművesek iratai hiányoznak az MNL Országos Levéltárából, ugyanis azokat Doktor Sándorék a Nemzeti Hadsereg bevonulása elől menekülve 1921 augusztusában magukkal vitték az SHS államba. Arról nincs információ, hogy 1941-ben a M. Kir. Honvédség délvidéki bevonulásakor magyarkanizsai házában megtalálták volna ezeket. 182
