Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk Az 1916-ban jelentett 100 megszökött hadifogoly kétharmada három nagy pécsi cégtől szökött meg, a Zsolnay-gyártól 33, a DGT-től 16 és a MAV-tól 14 fő. Figyelemre méltó, hogy egyéni munkaadóktól (Krisztovics Sándor bolgárkertész, Körösztös Vince hentes) is szöktek meg hadifoglyok. Azt, hogy az őrzés hiánya okozta volna a szökést, nem támasztják alá a tények, hiszen a nagy cégeknél és katonai alakulatoknál mindig volt katonai őr, mégis magas volt a szökések száma. A szökések leggyakoribb oka a sok munka és a rossz ellátás lehetett. Ezt vallotta a cs. és kir. 6. gyalogezred hadifogoly osztagából a barakképítésre kiadott két orosz hadifogoly is az elfogásuk után: „Védelmükre azt adták elő, hogy azért szöktek meg, mert éjjel-nappal erős munkával foglalkoztatták őket, és enni valót pedig nem kaptak. "189 Az egyéni munkaadók (magánosok) gyakran jobb körülményeket - magasabb bért, jobb ellátást - biztosítottak a hadifoglyoknak, és igyekeztek másoktól elcsábítani őket. A cs. és kir. hadügyminiszter ezért 1917. december 28-i rendeletében is igyekezett meggátolni ezeket a visszaéléseket. „A cs. és kir. hadügyminister úr idézett intézkedése szerint 1. ) gyakran ismétlődő eset, hogy azokat a hadifoglyokat, akik a fogolytáborokból vagy előbbi munkahelyükről megszöktek, magánosok munkára felfogadják és munkájukat különösen jól fizetik. Ilyen módon a hadifoglyok a fogolytáborok nyilvántartásából kimaradnak és a fogolytáborok többnyire csak akkor értesülnek a munkahely megváltozásáról, amikor a munkaadó az illető fogoly részére kiutalásért fordul, vagy pedig ha fegyelmi okokból keresi meg a tábort. 2. ) Számos esetekben előfordult, hogy egyesek a hadifogolytáborokba visszatérő hadifoglyok útján a táborban foglalkoztatott iparos hadifoglyokat magasabb bér ígérésével szökésre biztatják" - olvasható egy 1918. február 1-i földművelésügyi körrendeletben. A fenti körrendelet még több példát említ a munkaadói visszaélésekre. Az időlegesen mezőgazdasági munkára kiadott hadifoglyokat a munkaadók nem küldik vissza időben, illetve annyira késleltetik a visszaküldést, hogy nem tudják őket elszállítani a rendeltetési helyükre. Az is előfordul, hogy nem a kiadott hadifoglyokat küldik vissza, illetve szökésekre hivatkozva kevesebb hadifoglyot továbbítanak.190 10. A hadifoglyok hazaszállítása A hadiállapot megszűnése után a hadifoglyok a békekötések, illetve fegyverszüneti megállapodások után fokozatosan hazatérhettek. Ukrajnával az elsők között kötöttek békét 1918. február 12-én. A bolsevikok 1917. évi októberi puccsával gyakorlatilag befejeződött Oroszország háborús részvétele, a bolsevik kormány 1917. november 12-én elrendelte az antant 189 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir.110/1916. (221/1916.) 190 Földművelésügyi miniszter 1918. február 1-i 55.515/VI. 1. oszt. 1917. számú körrendeleté. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 9/1918. (20/1918.); BLASSZAUER 2003, 79-80. 167
