Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)

Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk

Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk és Törökország elleni harctevékenység beszüntetését. Az 1918. március 3-i breszt­­litovszki békekötéssel Szovjet-Oroszország kivált a háborúból, és elérhető közelségbe került az orosz hadifoglyok hazatérése, illetve a hadifogolycsere. 1918. július 3-án kelt az első hadifogolycsere-egyezmény a Monarchia és Szovjet-Oroszország között. Szeptemberben az első orosz cserefogoly-szállítmányba 15 pécsi, mintegy 300 bara­nyai és 5000 dunántúli hadifogoly került bele.191 Romániával 1918. május 7-én kötöttek békét. A román hadifoglyokat 1918. május 12-ig kellett az ostffyasszonyfai és temesvári hadifogolytáborba bevonni, hogy onnan hazaszállíthassák őket. „Pótlásról igyekezzék munkabizottság már rendelkezésére álló vagy esetleg ezután törvényhatóság területére érkező hadifoglyokkal gondoskodni" - táviratozta a földművelésügyi miniszter.192 A román hadifoglyok hazaszállítását azonban nem hajtották teljesen végre, mert 1918 szeptemberében még mintegy 1000 román hadi­fogoly dolgozott a mezőgazdaságban.193 Az 1918. november 3-i padovai fegyverszünet és a november 13-i belgrádi egyez­mény (katonai konvenció) egyaránt kimondta a magyarországi hadifoglyok elenge­dését. Ezután felgyorsult a volt ellenséges hadifoglyok fokozatos bevonása és haza­­szállítása.194 1918. november végére, decemberére az orosz hadifoglyok döntő többsége is visz­­szakerült hazájába. Magyarországon a hadifoglyok két kisszámú csoportja maradt, a nem szállítható beteg sebesültek és azok, akik valamilyen foglalkozási vagy családi okokból az önkéntes maradás mellett döntöttek.195 1918-ban a hadifoglyok közelgő hazaszállítása több fegyelmi, ösztönző, valamint propaganda intézkedéshez vezetett, továbbá gondoskodni kellett a kieső munkaerő pótlásáról. A breszt-litovszki békekötés után az orosz hadifoglyok hazaszállításukra vártak, ezért a szökések, munkamegtagadások száma érthető módon megsokasodott. A had­ügyminisztérium ezért 1918-ban a renitens orosz hadifoglyok katonai munkásosz­tagokba való beosztását rendelte el, és megfenyegette őket, hogy utolsóként térhet­nek haza. E rendelkezés nyilvánosságra hozását, sajtóban való közlését megtiltották, hiszen nyilvánvalóan nem akarták a szökéseket és munkamegtagadásokat propa­gálni. Az orosz hadifoglyok szökéséről és munkamegtagadásáról a földművelésügyi mi­niszter távirati rendelkezése így szólt: „56200 th. város polgármesterének Pécs tekintettel orosz hadifoglyok között újabban előfordult nagyobb mérvű szökésekre és mun­kamegtagadásokra hadügyminisztérium utasította katonai parancsnokságokat, tegyék hadi­191 Pécsről és Baranyából hazatért orosz foglyok. Pécsi Napló, 1918. szeptember 15. 3. 192 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 72,89/1918. 193 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 211/1918. 194 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 249, 250, 255, 258, 259,263, 268, 269/1918. 195 FÓRIS 2016,224. 168

Next

/
Thumbnails
Contents