Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk hadifogoly szakácsként, egy hadifogoly cipészként fog dolgozni, és „a tulajdonképpeni favágatási munkára marad 40 ember".108 1917 nyarán a köztemetőben dolgozó 11 orosz hadifogoly közül egy szakácsként tevékenykedett.1091918 júliusában a 9 orosz hadifogolyból egy még mindig szakácsként dolgozott.110 * A hadifoglyok munkára való ösztönzése és a hadifoglyokkal való szigorú bánásmód kérdésében komoly dilemma elé kerültek a munkaadók. Egy 1916. évi (25.000/1916. Abt. 10. Kgf.), a hadifoglyok munkapótlékait szabályozó cs. és kir. hadügyminiszteri rendelet is szólt arról, hogy a dolgozó hadifoglyokat helyesebb ösztönözni, mint büntetni: „Általában még felemlítendő, hogy a munkapótlék beszüntetését csak óvatossággal alkalmazzuk, mivel a hadifoglyok munkájára utalt munkaadó a tapasztalat szerint a hadifoglyok jóindulatú kezelésénél a legjobban jár. Még megjegyzem, hogy az akkord munka rendszere az eddig tett tapasztaltok szerint igen jó eredményekkel járt. "in 5. A hadifoglyok élelmezése A közhatóságok (községek, városok, megyék) által foglalkoztatott hadifoglyok után -bármilyen (közmunka, gazdasági, ipari, mezőgazdasági stb.) munkát végeztek - a katonai kincstártól 1915. november 15-ig élelmezési térítés járt. Magán munkaadók élelmezési térítésben nem részesülhettek, róluk a gazdának saját költségén kellett gondoskodnia.112 1915 júliusában a marchtrenki cs. és kir. fogolytábor parancsnoksága naponként és fejenként 96 fillér élelmezési költséget folyósított. Mivel ez nem fedezte a tényleges költségeket, ezért Pécs törvényhatósági bizottsága a napi élelmezési díjat 1 korona 40 fillérben állapította meg.113 A magasabb élelmezési illetményeket a katonai kincstár csak részben ismerte el. Az élelmezési térítést a katonai kincstár nem tudta folyamatosan biztosítani, ezért 1915. november 16-án rendeletileg be is szüntették azt. Az élelmezési térítés megszüntetését - többek között - táviratban közölte a földművelésügyi miniszter: „koezoelje azonnal a munkaadókkal akiknél a hadifoglyok barmifele (tehat akar koezmunka akar gazdasági akar ipari gyári stb) munkánál alkalmazva vannak, hogy november tizenhatodikatol kezdve a hadifoglyok [utján elelmezesi térítés nem jár, - tehat ezen idoeponttol hadifoglyok után elelmezesi teritast senki sem kap. aki ilyfeltetel melett hadifoglyokat tovább igenybevenni nem kivanja azokat nyolcz napi felmondási hataridoeval a pozsom MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (18616/1916.) 109 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 131/1917. (209/1917.) 1.0 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 177/1918. 1.1 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (24409/1916.) 112 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (21210/1915.) 113 MNL BaML IV. 1402. a. Pécs th. biz. kgy. jkv. 84/1915. (jún. 21.) 148
