Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett tött szerződést búzavásárlásra. Ezek között ott voltak a város körüli területeken elterülő hatalmas uradalmak, de vásároltak gabonát Dél-Baranyából és Dél- és Nyugat-Somogyból is. Komoly beszállító volt a Pécstől délkeletre lévő, Gross Jenő és Imre dr. tulajdonában lévő üszögi uradalom, akiktől például 1915 augusztusában 20 vagon búzát vásároltak, amelynek fele az üszögi birtokról, másik fele pedig a pusztamalmi gazdaságából származott.01 Szintén Pécs várossal volt határos a pellérdi uradalom, ahol Hirsch Henrik bérlőtől vettek búzát.61 62 Jól jött a városnak, hogy a hatalmas földekkel rendelkező pécsi egyházi intézmények is tekintélyes gabonatermelők voltak: vettek búzát a székesegyházi és a püspöki uradalomtól is.63 A távolabbi baranyai beszerzések kapcsán említsük meg Frigyes főherceg bellyei uradalmát, ahonnan például 1916 elején 2000 q búzát szereztek be;64 az Ormánságban lévő körcsönyei tulajdonostársaságot65 stb. Kutatásunk során találtunk szerződéseket a Nyugat-Somogyban lévő simongáti uradalomból is, amelynek tulajdonosa a szentlőrinci birtokos Mándy Sámuel nagybirtokos volt: a szerződés 600 q búzáról szólt.66 Szintén elég távolról jött 1916-ban a Somogybán lévő, Kálmáncsa melletti lajosházai bérlőtől megvásárolt búza.67 Mindegyik esetben fontos volt, hogy a pécsi malmokba való beszállítás vasúton történhessen; kivétel az üszögi búza volt, amely a közvetlen közelség miatt fogatokon került a Mohácsi út mentén fekvő ifj. Türr malomba.68 A közvetlen vásárlások időszakában is előfordultak minőségi kifogások a beszállított gabonával kapcsolatban, így például a Rábe Kurtné lajosházai bérleti gazdaságából vásárolt búzáról kiderült, hogy „nyirkos, csírás és dohos", amit egy független tőzsdetanácsi szakértő csapat is alátámasztott, így sikerült a városnak némi árcsökkentést elérni.69 A jó világnak azonban a Haditermény Rt. monopóliumával vége szakadt. 1916 első hónapjaiban még le lehetett szállítani az 1915. november előtt kötött szerződésekkel a gabonát, de ezt követően már csak a központi kvóták alapján, államilag meghatározott bizományosok révén lehetett búzát és egyebeket beszerezni.70 Az állam az elosztás egyre nagyobb részét fogta át, ennek központi szerve a Közélelmezési Hivatal és Tanács lett.711916. elején jelent meg a kenyérjegy. A jegyrendszer bevezetésével pontosan meghatározták a különböző munkát végzők fejadagját, s kü61 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 22.202/1915. 62 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 1916. január 14. 63 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 1916. február 27.; 1916. január 29 (1693/1916), stb. 64 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 5647/1916. 65 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 282/1916. 66 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 29173/1915. 67 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 160/1916. 68 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 22.202/1916. 69 MNL BaML IV. 1406.1. 9. doboz. 160/1916. 70 A központi akarattal szemben védtelen volt a város, bár hozzá kell tenni, hogy mivel Pécs nem volt nagy gabonatermelő, ezért innen sokat nem tudott elvinni a monopolcég. A Haditermény Rt.-ről a rendeletet lásd: Baranyavármegye Hivatalos Lapja, 1915. szeptember 30. 71 A központi rendelkezések 1914 közepétől folyamatosak voltak. Felsorolásukat lásd: TEGZES 1999, 139- 140. 106
