Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett mazottak aránya, nem is beszélve az ipari dolgozókról.56 E rétegek alig tudták jövedelmi helyzetüket javítani. Különösen rossz helyzetbe kerültek azok a családok, ahol a korábbi jövedelem a most meghalt vagy éppen hadifogságba került férfiembertől származott. A bevonultak után járt ugyan a hadisegély, aminek nominális szintjét növelték, de az infláció ezt gyorsan eliminálta, ugyanakkor gyorsan nőtt a hadiözvegyek és a hadiárvák száma. A városnak óriási gondot jelentett a szegények segélyezése, hiszen hagyományos adóbevételei visszaestek, ezért forrásai nem nagyon voltak.57 A lakosság ott próbált pénzhez, jövedelemhez, áruhoz jutni, ahol éppen tudott. A háború alatt fellendült a helyi piaci kiskereskedelem, a vásárok forgalma. A helyi sajtó szinte minden hónapban megjegyezte, hogy a lakosság mindent megpróbált értékesíteni, amiért pénzt remélhetett: ebben az időben olcsón lehetett hozzájutni évszázados relikviákhoz, bútorhoz, szőnyeghez, ezüsthöz stb. Az emberek korábbi megtakarításaikat felélték, ugyanakkor a helyi pénzintézmények hitelezési lehetőségei beszűkültek, a lakossági betétállomány pedig csökkent. Jól mutatja ezt, hogy már 1914 nyarán a legjelentősebb helyi pénzintézmény, a Pécsi Takarékpénztár 23 millió koronát kitevő betétállományából a betétesek 870 000 koronát kivettek.58 1915 nyarától ármaximálást léptettek érvénybe, ezeket az árakat a pécsi piacon élőszóval, illetve különböző hirdetményekben tették közzé. A korábbi szabadpiachoz képest ez már jelentős korlátozást jelentett. Jellemző módon a maximált árak kihirdetése napján jó néhány piacra terméket szállító vállalkozó hamar távozott, mondván, a megállapított árak nagyon alacsonyak a költségekhez képest. A városi szegényeknek persze még a maximált árak is túl magasak voltak.591915 közepe felé már egyre inkább lehetett érezni Pécsnek azt a régi működési nehézségét, miszerint kevés volt a város határában megtermelt mezőgazdasági termék; ugyanakkor egyre több kereskedő és felvásárló érkezett a városba a nagy piacok napjaiban. „Tízszer annyi a fogyasztók szükséglete, mint amennyit a város piacára járó termelők produkálni képesek" - állapították meg a helyi sajtóban 1915 közepén.60 Áruhiány és a közellátás A városi társadalom számára a legfontosabb fogyasztási cikk a gabona (liszt) és a hús volt, így ezek mindenkori megszerzése és forgalmazása elsődleges feladat volt. A háború első másfél évében a törvényhatósági jogú városnak még volt lehetősége közvetlen gabonavásárlásra, ami a helyi termeléssel és az egyéni beszerzésekkel kiegészítve biztosította a mindenkori fogyasztást. A város nagyon sok termelővel kö56 A városi és állami alkalmazottak arányához lásd: NAGY 2017 tanulmányát. 57 Lásd: KAPOSI 2006,135. 58 SIPTÁR1996, 59. 59 Lásd például: Pécsi Napló, 1915. június 20. 60 Pécsi Napló, 1915. július 18. 105
