A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... a hiányt nem tudták pótolni. A Monarchia katonai közúti járműhasználata szemléletében a múltból indult ki és csak a merőben új viszonyokat látva kezdték azt fejleszteni és modernizálni, kevés sikerrel. A mozgósítás és az állásháború kialakulásának következményei A háború kitörésekor a központi hatalmak haditervei nagy jelentőséget tulajdonítottak a mozgósítás, vagy más szóval mobilizálás gyors lezajlásának. A „hadilétszámra történő kiegészítésben", illetve a csapatok mielőbbi frontra jutásában tehát a vasútnak jutott a főszerep. A motorizált közúti jármű - a következő háború egyik kulcs eszköze - és két fő infrastrukturális bázisa, a töltőállomás és a kövezett út csak az 1920-as évek második felétől vált jelentős tényezővé világszerte. A közúti járműveket, de még a lovasságot is vagonírozva szállították a frontra (ahogy egyébként már a 19. század második felében is tették).3 A katonák, járművek, lovak, felszerelés, utánpótlás mind vasúton érkezett ide. A háború előtt a honvédelmi miniszter által a törvényhatóságok számára készített, a hadi szolgáltatások végrehajtásának mikéntjéről szóló eljárási szabályokban így fogalmaz: „a lófogatú gazdasági szekereknek könnyűeknek és szétszed- hetőknek kell lenniök”4 - azért, hogy több beférjen a vasúti kocsiba - tehetjük hozzá, hiszen „az átvevő póttest biztosítja az elszállításhoz szükséges megfelelő számú nyitott vasúti kocsit, ellenőrizteti a járóműveknek szétszedett állapotban való kifogástalan berakását és gondoskodik a szállítmánynak katonai teheráruként való feladásáról [...] A vasúti berakodásnál különös figyelem fordítandó arra, hogy kisebb alkatrészek elveszése meggátoltassék. E célból ilyenek megfelelően nagyobb cikkekhez odakötözendők.”5 Az első világháború hadseregei az általános hadkötelezettség alapján szervezett tömeghadseregek voltak, közlekedési és szállító eszközeiket nem teljes egészében kincstári, hanem nagyrészt a civil lakosságtól igénybe vett járművek, málhás- és igavonó állatok alkották. A háború kezdetén Magyarországon az 1912. évi LXVIII. és LXIX. te. értelmében minden ló- és járműtulajdonos köteles volt hozzájárulni a háború terheihez saját tulajdonának a hadsereg részére történő át-, vagy bérbe adásával. Ez azt jelentette, hogy ahány vidék, annyi féle kocsit, illetve szekeret kapott a hadsereg (a kincstári állományon felül természetesen), ezek a 3 DANCZER 1889, 71. 4 MNL BaML IV. 1406. k. Pécs város katonai és illetőségi iratai. Lad. 10. 5 MNL BaML IV. 1401. b. Pécs város főisp. ált. ir. 470/1915. 81
