A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... Bősz Attila A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban „Már régi keletű a harczoló katonák ama szavajárása: »A vonat még csatát nem nyert, de elveszteni már sokat elvesztett«”1 Bevezető: mobilitás a 20. század elején, a vasút szerepe Az újkor története (itt elsősorban az ipari forradalom hatásaira gondolva) az erőforrások és az ezekre épülő, illetve ezeket használó eszközök története is. Az első világháború kitörése után hamarosan az erőforrások háborújává változott, mely- során elsősorban a gazdasági és természeti erőforrások folyamatos beszűkülése végül összeroppantotta a központi hatalmakat. Ennek a háborúnak véleményem szerint fontos eleme a közúti (nem kötött pályás) mobilitás, illetve a megfelelő ütemű helyváltoztatás képességének hiánya. Ez a háború a statikus frontvonalak háborúja, amely sem azelőtt, sem azután nem volt ennyire jellemző egyetlen háborúban sem. Az első világháború előtt a még közvetlen irányzású tüzérség kisebb hatékonysága, a géppuska hiánya, a gyors mozgású lovasság nagy számaránya lehetővé tette a gyors, mobil hadviselést. Utána pedig már a második világháborúban megváltozott a helyzet az önálló páncélos hadosztályok felállításával, melyek a fejlett tüzérségi és gyalogsági fegyverek ellenére is lehetővé tették a mobil háborút, a nagy hatótávolságú stratégiai (nehéz) bombázók (a légierő a háború második felére talán a legfontosabb fegyvernemmé nőtte ki magát) számára pedig könnyen átrepülhetővé vált a klasszikus szárazföldi frontvonal. Tanulmányomban elsősorban az MNL Baranya Megyei Levéltárában őrzött iratokra alapozva kísérlem meg körüljárni a kérdést: milyen technikával rendelkeztek az egyes, Baranya megyében is használatos közúti járművek a hadviselésben, ezek erőforrásait, eszközeit, szabályozó hátterét is tekintve a háború előtt, illetve alatt és hogyan viszonyult e tekintetben a hátország - különösen a kisipar - a kialakult háborús helyzethez? A fronton bevetett állatok, szállító és vontató eszközök technikai értelemben nem különíthetők el élesen a hátországiaktól, mivel a hadsereg nagyrészt a polgári lakosság tulajdonát vette igénybe. így tehát szót kell ejteni a hátországi, a frontvo1 DANCZER 1889,495. 79
