A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében
Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében Ettől függetlenül a Munkás továbbra is „renitens” maradt, amit továbbra is üres hasábokkal tarkított lapszámok jeleztek. A hetilap 1915. május 16-án megjelent száma címoldalán, a Fehér folt című cikkében kommentálja az előző számban látható üresen maradt foltokat. Megtudjuk, hogy az élelmiszer-uzsorát, mint a hátország „legsúlyosabb rákfenéjét” akarták megbélyegezni. Természetesen ez a cikk sem kerülhette el a cenzor ollóját.103 Érdekességként említem, hogy a lap A cenzúra ellen című cikkét, melyben annak túlkapásairól kapunk képet, a sajtórendészeti közvádló nem cenzúrázta.104 1915. január 17-én kelt igazságügy miniszteri felhívás érkezett a pécsi királyi főügyészhez, hogy az utasítsa a felügyelete alatt álló királyi ügyészségeket, hogy fokozott éberséggel ellenőrizzék a hatóságuk területén megjelenő időszaki lapokat, nehogy azok csapatszállításra, elhelyezésre, hadműveletekre vonatkozó híreket közöljenek le. Másrészt az időszaki lapok szerkesztőit ismételten figyelmeztesse, hogy a hadviselés érdekeit sértő hírek közlésétől a „következmények terhe alatt” tartózkodjanak.105 Az újságok, elkerülendő az előzetes cenzúrát, a hadmozdulatokat érintő híreiket hivatalos forrásból szerezték be. A tudósítások az alábbiak szerint kezdődtek: a Miniszter- elnökségi Sajtóosztály távirata..., a sajtóbizottság engedélyével cenzúrázottan jelentik. .., az MTI jelenti..., a hadügyminisztérium sajtóosztályának közleménye. Míg július 28-án azért kesereg a Dunántúl, mert „beléfolytották a szót, a melynek megnyirbálták a szárnyait”,106 július 31-én már méltatja a miniszterelnökségi sajtóiroda tevékenységét. A miniszterelnökségi sajtóiroda és a nyilvánosság című cikkben az olvasók megnyugtatására közli, hogy a sajtóiroda megfeszített erővel dolgozik azért, hogy az egész országot informálhassa az autentikus eseményekről, többek között a Dunántúl szerkesztősége útján rendkívüli számok, naponkénti rendes kiadások, illetve nyilvános helyeken felolvasott táviratok által. A sajtóiroda azt is közölte, hogy „a nagy nyilvánosság a harctéren lefolyt minden fontosabb eseményről állandóan hivatalos értesítés által, melynek egyedül tulajdonítható hitelesség, tudomást fog szerezni”.107 A sajtó háború alatti különleges feladatai A Pécsi Napló megfogalmazása szerint a sajtó háború alatti elsődleges szerepe, erkölcsi kötelessége az volt, hogy tájékoztasson, kielégítse azt az információéhséget, ami a Nagy Háború alatt a lakosságot jellemezte, ébren tartsa a hazafias lelkesedést és buzgalmat.108 Természetesen mindenkit érdekeltek a külpolitikai, hadi hírek, kitünteté103 Munkás, 1915. május 16. 1. i°4 Munkás, 1915. szeptember 19. 1. 105 2860/1915. 1. M. III. sz. rendelet. MNL BaML VII. 51. d. Pécsi Királyi Főügyészség iratai VII. 1914/43/10. 215/f.ü. 1915. sz. 106 Dunántúl, 1914. július 28. 1. 107 Dunántúl, 1914. július 31. 2. 108 Háborús újesztendő. Pécsi Napló, 1915. január 1. 5. 300
